Csökken az egyetemeken az állami finanszírozású férőhelyek száma
A Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózatok tudósainak mozgalmaként működő Akadémia Dolgozók Fóruma összesítése szerint a legjelentősebb vesztes az ország legnagyobb és legjobb egyeteme, az ELTE, amely idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. A Károli Gáspár Református Egyetemen 10 százalékkal, a Pázmányon 6 százalékkal csökken a helyek száma, fogalmaznak.
De az alapítványi egyetemek sem jártak sokkal jobban, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Az egyetlen nyertes a „káderképző” Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely plusz 11 százalékos állami finanszírozású férőhellyel számolhat. A poszt emlékeztet, hogy a legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut jelenleg az EU-s szankciók miatt, teszik hozzá. A modellváltás után, 2020 óta a Corvinus már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az újonnan felvett diákjainak: a térítésmentes lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosította Corvinus Ösztöndíj útján biztosítanak. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.
Forrás: Akadémiai Dolgozók Fóruma
Mint írják, az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkentés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, és súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az EU-ban. Így az állami férőhelyek csökkentése sok fiatalt lényegében kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, és csak a jómódú családok képesek vállalni a fizetős képzés anyagi terheit.
Az Akadémia Dolgozók Fóruma szerint a magyar kormány így a felsőoktatásból is egyre inkább kivonul, és ezzel az oktatói és kutatói, a vállalati és államigazgatási szakemberek utánpótlása, azaz az ország jövője kerül veszélybe.
Írásunk megjelenése után a Corvinus Egyetem szeniror PR-szakértője, Vajda Boglárka az alábbi pontosítást küldte: A cikkben megjelent azon állítás tehát, hogy a Corvinuson bármennyivel is csökkennének az államilag finanszírozott helyek, nem igaz. A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak." |
Illusztráció: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.