Először ünneplik a kempingezés világnapját
Idén első alkalommal hirdette meg az ENSZ turisztikai szervezete, az UNWTO a kempingezés nemzetközi világnapját – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint a június 29-i felhívás célja, hogy rámutasson, az olcsónak gondolt nyaralási formából az utóbbi évek alatt a szabadtéri élményszerzés elsőszámú terévé változott ez a turisztikai szegmens.
Tavaly Európában mintegy 393 millió éjszakát töltöttek el a vendégek a kempingekben, ebből hazánkban mintegy 2 milliót – mutattak rá.
Az MTÜ szerint majdnem 700 ezren döntöttek tavaly Magyarországon a kempingek mellett, az általuk eltöltött közel kétmillió vendégéjszakán pedig fele-fele arányban osztoztak a bel- és külföldi turisták.
A hazai vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a kempingekben, a határon túlról érkezők pedig valamivel többet, 3,2 éjszakát – tették hozzá.
Az MTÜ szerint külföldről elsősorban Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Ausztriából és Hollandiából érkeztek a hazai kempingekbe.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján látható, hogy míg Németországból és Ausztriából elsősorban az idősebb generációk tagjai jönnek – minden második vendég 55-64 éves, vagy idősebb 65-nél – addig Hollandiából főleg a fiatal felnőttek választják a nyaralásnak ezt a formáját.
A holland kempingezők 56 százalékát a 19-34 év közöttiek tették ki tavaly; a lengyel és cseh kempingezők körében pedig a gyermekes családok képviseltetik magukat nagyobb arányban: mindkét nemzet vendégei esetében kiemelkedően magas, közel 25-25 százalék volt a 18 éven aluliak és a középkorúak (35-44, valamint 45-54 év) aránya – írták.
Úgy folytatták, hogy az országhatáron belülről elsősorban a fővárosból és Pest megyéből kelnek útra a kempingek felé a turisták, a belföldi vendégek több mint 40 százalékát innen köszönthették az üzemeltetők.
A 2023-ban hazánkban működő több mint 270 kemping közül a hazai vendégek leginkább a balatoni szálláshelyeket keresik, a vendégéjszakák szerinti települési rangsor első tíz helyéből nyolc fekszik a magyar tenger partján. Közülük is Siófok, Zamárdi és Balatonfüred a legkedveltebbek, míg a külföldiek esetében Balatonfüred, Hajdúszoboszló és Bük követi – fűzték hozzá.
„A kempingezés az utóbbi években egyre kedveltebb nyaralási formává vált hazánkban is. Jól mutatja ezt, hogy míg 2020-ban 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek az utazók kempingekben, 2023-ra ez a szám már megközelítette a kétmilliót. Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik ebben a turisztikai szegmensben is, hiszen a színvonalas mobilházaktól a lakókocsikon és lakóautókon keresztül a sátorhelyekig változatos lehetőségek közül válogathatnak a hazai kempingekbe látogatók. A természet közelsége és a fenntarthatóság pedig olyan hívószavak, amelyek egyre inkább meghatározóak a turizmusban is, így fontos kiemelt figyelmet fordítanunk kempingjeinkre” – idézik a közleményben Könnyid Lászlót, a MTÜ vezérigazgatóját.
Felhívásában az UNWTO hangsúlyozta, június 29-e Pál apostol névnapja, aki mesterségét tekintve sátorkészítő volt, és korának egyik világutazója, aki így sikeresen testesíti meg a kempingezőkre jellemző rugalmasságot, a természet iránti mély elkötelezettségüket és az őket összekötő bajtársiasságot.
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.