Erős városok adják az erős országot – Nemény András is ott volt a városvezetők fórumán Tusványoson
Tusványos programjaira egy ideje ellenzéki szereplőket is meghívnak - a hagyományosnak mondható pártközi vitán a Telex tudósítása alapján adtak is egymásnak a felek rendesen. A csütörtöki napon a számos sátor egyikében (amely a Bornemissza Anna nevet kapta és kifejezetten szűknek bizonyult) három magyar és ugyanennyi erdélyi polgármester Kovács Péter (Budapest Főváros XVI. kerület - Fidesz), Karsay Ferenc (Budapest Főváros XXII. kerület - Fidesz), Nemény András (Szombathely - Éljen Szombathely!), Antal Árpád (Sepsiszentgyörgy), Korodi Attila (Csíkszereda), Soós Zoltán (Marosvásárhely) beszélgetett a 2024-es választásokról. Sógor Enikő (Csíkszereda alpolgármestere) moderátorként három kérdést tett fel a városvezetőknek.
Ha valaki a rövid összefoglalásra lenne kíváncsi: az erdélyi politikusok nem szeretnének központosítást, már csak azért sem, mert forrásbőség van, ami újabb lehetőség a helyi fejlesztésekre és a fejlődésre. A kormánypárti polgármesterek szerint Magyarország büntetőlistára került, Karácsonyra nem azért szavaznak, mert sokat tett a fővárosért, hanem olyan rendes és magas ember.
Az első kérdés: motiváció és eredmányek
Mivel mindkét országban jövőre választásokat tartanak (Romániában többet is), az első kérdés úgy hangzott, hogy milyen motivációval vágtak neki a polgármesterek a ciklusnak és milyen eredményeket sikerült elérni.
Antal Árpád (aki erdélyi barátaim szerint látványosan fejlődés ért el a településével Sepsiszentgyörggyel) szerint a programot az embereket foglalkoztató problémák adják és erdélyi magyar embernek megtiszteltetés egy közösséget vezetni. „A magyar központosítást itt nem szeretnénk látni”, fogalmazott, elsősorban a megyékre utalva, Romániában forrásbőség van, csak az nem fejleszt, aki nem akar, a problémákat inkább a kivitelezők hiánya okozza, volt olyan közbeszerzési kiírásra senki nem jelentkezett.
Kovács Péter 32 pontos programmal vágott neki a ciklusnak, amelynek az elején nem volt szó Covidról és háborúról. Románia nincsen büntetőlistán mondvacsinált okok miatt, fogalmazott a magyar pénzhiányra utalva és azt mondta, az önkormányzati választásokig Magyarország nem kap uniós forrást.
Soós Zoltán (aki magyar pártok támogatásával, a helyi románokat is megszólítva győzte le a város 20 éve vezető román polgármestert) a város speciális helyzetéről beszélt, a települést magyarok, románok és cigányok lakják. Soóst politikai ellenfelei előbb románellenesnek igyekeztek feltüntetni, majd alkalmatlanként próbálták beállítani. A 10 éves program 100 pontja közül 60 teljesen vagy részben teljesült. Ez mi a városunk, fogalmazott a korábban történészként dolgozó polgármester,, amit az őseinktől kaptunk és gyerekeinknek adunk tovább.
Dr. Nemény Nadrás Erdélyhez kapcsolódó élményei mellett arról az állampolgári eskü felemelő pillanatairól beszélt, gyakran előfordul, hogy határontúli, idős magyarok Szombathelyen kapják meg az állampolgárságot - a ceremónia mindig a Himnusszal ér véget. A ciklus három évét, meghatározta a Covid, az energiaválság, a háború, egyik válságkezelést követte a másik. A városvezetés jelentős bizalmi tőkére tett szert azzal, hogy az országban először osztottak maszkot és igyekeztek minél több információval ellátni a polgárokat.. Az energiaválságban a túlélés volt a tét, Szombathely kiemelt állami támogatást kapott, ami takarékossági programjának köszönhető. A város összekötő kapocs az ország és a család között, a polgármesterek feladata, hogy megteremtse azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek révén az emberek szeretnek az adott településen élni.
Korodi Attila (aki kétszer is volt már környezetvédelmi miniszter két román kormányban) arról beszélt, Csíkban erős várost akarnak, amely az egész régiót húzza, a Csíki-medence településeivel közön gondolkodva fejlesztenek, így már nem 40 ezres városról, hanem 80 ezres közösségről beszélhetünk. Az önkormányzatnak szolgáltatnia kell, és hozzátette azt is: „felszakítottunk és kibeszéltünk gennyes ügyeket”. A politikai hitvallásához hozzátartozik az is, hogy fenn kell tartani magyar közösséget Székelyföldön.
Karsay Ferenc Budafok-Nagytétény polgármestereként arról szólt, hogy a német gyökerű település erős a hagyományos gondolkodás, amit az előre gondolkodás, a meglévő fedezet és a tartalék jellemez. Most önkormányzatként ugyan felélnek bizonyos tartalékokat, de a helybeliek ezt kevésbé érzékelik, a szolgáltatások csak kicsit veszítenek a minőségükből. A települések problémái hasonlóak, az azokra adott válaszok is, csak a sorrendjükön lehet vitatkozni. A kerületben rengeteg az új beköltöző, akiknek legalább két év kell, mire „megjelenik bennük a helyi identitás”, a globális támadásokkal szemben erős helyi közösségekre van szükség.
Második kérdés: több vagy kevesebb szavazó
Székelyföldön egyre csökken a szavazók száma, ezért a polgármesterekhez intézett körkérdés úgy hangzott, mit tudnak kezdeni ezzel a helyzettel, hogyan tudják megszólítani a fiatalokat
Karsay Ferenc azzal kezdte, hogy a 30 évvel ezelőtt ők voltak a fiatalok, most generációváltás van a politikában, az emberek várják az újat és a frisset, amit még minden a Fidesz képvisel, még pedig oly módon, hogy a fiatalokat bevonja a munkába. Megemlítette, hogy Magyarországon magas a választási hajlandóság, ám hiába a kerületi győzelem, a fővárosi közgyűlésben kormánypárti polgármesterként nem érzi magát komfortosan, de legalább jó tapasztalat arra, hogy milyen ellenzékben lenni hatalmon lévőként.
Korodi Attila arról beszélt, hogy Erdélyben ötször szavaznak jövőre a polgárok, Csíkszeredában pedig hatszor – a városban önkormányzati előválasztást is tartanak, amelyen magas a részvétel, és ezen dőlnek el a nagy dolgok. A nagypolitikában az RMDSZ-nek a parlamenti küszöbre is figyelnie kell, továbbá a román ultranacionalista mozgalmakra is, amelyek esetleges térnyerése komoly hatással lehet a magyar közösségekre – a nagy ügyet féltjük, mondta a polgármester.
Dr. Nemény András a 2019-es választás kapcsán jelezte, hogy soha ennyien nem szavaztak még Szombathelyen, ő és a riválisa, dr. Balázsy Péter annyi szavazatot kapott, amennyivel bármelyik voksolást meg lehetett volna nyerni. Ezt az aktivitást meg lehet tartani 2024-ben is, amellett, hogy a városvezetést közelebb viszik a választókhoz a Nyitott városháza kezdeményezéssel, számos más lépéssel erősítik a helyi identitást. Megemlítette a születések fája, babaköszöntő, Szombathely visszavár, az Aktív időskor programokat. Arról is beszélt, hogy városvezetőként évtizedes távlatokban kell gondolkodni, az automatizáció, az ipartelepítés hosszú időre meghatározza egy-egy település sorsát.
Soós Zoltán is a helyi és az országos politika összefüggéseiről beszélt, utóbbi esetében Maros megye magyar szavazóbázisa, 200 ezer ember jelentős háttér az RMDSZ-nek, ezt a közösséget ismét el kell vinni az urnákhoz. Marosvásárhelyen speciális a helyzet, mivel román választókra is figyelnie kell a városvezetésnek – az ellenfelei azzal támadják a polgármestert, hogy másképp kezeli a románságot, ami persze nem igaz.
Kovács Péter arról beszélt, hogy az EU-s és az önkormányzati választások összevonása előnnyel és hátránnyal járhat. Az előbbi esetében magasabb részvételt hozhat, viszont a júniusi voksolás után októberig még él a régi testület mandátuma, ami érdekes kérdéseket vet fel.
Antal Árpád rutinos vezetőként nem eresztette bő lére mondanivalóját, úgy összegzett, mindig a következő választás legfontosabb.
Harmadik kérdés: milyen lesz a kampány, ami láthatóan az online térbe került, illetve milyen módon érik a választókat?
Antal Árpád szerint a kampány a választás utáni nyilatkozattal kezdődik és négy éven keresztül, a következő voksolásig tart. Minden lehetséges módon igyekeznek ellátni hiteles információkkal az embereket, mert ha nem kapnak tájékoztatást, akkor gyártanak maguk.
Kovács Péter arról beszélt, hogy az emberek érzelmek alapján döntenek a választáson, nem a teljesítmény számít, hanem az, hogy mennyi tűnik az adott politikus rendes embernek. Szerinte Karácsony sikere is ennek köszönhető, magas, vékony, anyuka kedvence figura, aki szimpatikus az a választóknak. Amúgy manapság bárkiről el lehet hitetni, hogy maga az ördög, ez ellen csak személyes kapcsolatokkal lehet védekezni. Az embereket a politika helyett a saját problémáik érdeklik, ha ezek megoldásában segítséget kapnak, azt díjazzák, mondta a polgármester.
Soós Zoltán szerint a közösségi média való jelenlét szükséges, de nem elégséges, minden fórumon ott kell lenni, hogy elérjék a választókat. A politikai ellenfeleket csak személyes beszélgetésekben lehet meggyőzni, majd arról beszélt, hogy az embereket folyamatosan informálni kell, de gyakran még ez sem segít. Megemlítette azt az esetet, amikor a hulladékkezelést a város helyett a megye vette át, a polgárok viszont hosszú ideig az önkormányzaton kérték számon a problémákat.
Nemény András azzal reflektált Kovács Péter mondanivalójára, hogy „ 190 centi és 90 kiló vagyok, kell-e még egyáltalán kampányolnom”, aztán rátért a közösségi média különös működésére. Elmondta, Szombathely bővülése 300 hektár iparterülettel 225 lájkot csiholt ki az emberekből, viszont a polgármesteri irodába berepülő születésnapi luftballon 1200 kedveléssel nyitott az első napon. Beszélt arról is, hogy a munkát nem lehet megspórolni, majd kitért a megyei jogú városok polgármesterei által közösen elfogadott nyilatkozatra, amelyben közösen kérték az uniós források felszabadítását fejlesztésekre, oktatásra és egészségügyre. Hozzátette, előfordul az is, hogy közösen mondják meg egy kormánydöntésről, hogy az nem segíti a települések érdekeit. Erős városok adják az erős országot, tette hozzá a szombathelyi polgármester.
Korodi Attila a hitelességet emelte ki, mint mondta, a választóknak látniuk kell, hogy a városvezetés végig is viszi, amit vállalt, ha pedig valami nem megy, akkor arról is beszélni kell az embereknek, hogy mi ennek az oka.
Karsay Ferenc azt mondta, mire sikerült a Facebook-jelenlétet felépíteni, arra a fiatalok onnét tovább léptek, viszont az idősebb generációk lelkesen használják a felületet. Rend, hitelesség és biztonság, ezek adják az alapot az önkormányzat működéséhez.
TT
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.