„Itt rengeteg sikertörténet van”: Interjú Pintér-Horváth Mártával, a Mózeskosár nevelőszülői hálózat vezetőjével
Mit jelent a nevelőszülőség?
A nevelőszülői hálózat egy otthont nyújtó ellátás – a gyermekotthonok 12 férőhelyes ellátásánál optimálisabb egy kisebb, családi körben nevelkedni. Hozzánk azok a gyermekek kerülnek, akiket egy szakértői bizottság megfelelőnek tart erre a gondozásra: általában a 12 évesnél kisebb gyerekek, ha állandó orvosi felügyelet nem igényelnek, s értelmileg nem sérültek. A nevelőszülőnél a gyermek ugyanúgy nevelkedik, mint a családjában, ám ez egy átmeneti állapot: a legjobb esetben hazagondozással, azaz a gyermek vér szerinti szüleihez való visszakerülésével zárul. Ha ez nem lehetséges, akkor a gyermekek örökbe fogadhatóvá válnak. Szomorú, ha egy gondozottnak 18 éves koráig nem rendeződik a hosszú távú sorsa, és el kell engedni a kezét... s meg kell állnia a helyét gyökerek nélkül a világban.
Mikor kerül egy gyermek a rendszerbe?
Azok a gyerekek kerülnek hozzánk, akiket nem tudnak vagy nem akarnak nevelni a szüleik: a legfiatalabb gondozottunk például 2 hónapos, őt, mivel édesanyja magára hagyta, a kórházból hozta el a nevelőszülőnk. Ha édesanyja 3 hónapos koráig nem veszi fel – és tartja – vele a kapcsolatot, örökbe fogadhatóvá válik. Van, hogy egy gyermek a családjából kerül ki, mert az alapellátás (például a védőnő vagy a családsegítő) azt tapasztalja, hogy otthoni gondozása nem megfelelő, vagy bántalmazásnak, abúzusnak van kitéve. Árvaság esetén a tágabb család általában védőhálóként működik, ritkább, hogy ilyen esetben kerül otthonba egy gyermek.
"Jó lenne, ha a társadalomban tudatossá válna, hogy a nevelőszülők a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek"
Hogyan válhat valaki nevelőszülővé?
Egy tanfolyamot, majd egy 550 órás KOP-képzést kell elvégezni: természetesen ezt környezettanulmány, pszichológiai, orvosi alkalmassági felmérés előzi meg. Legjellemzőbb, hogy házaspárok válnak nevelőszülővé, de jelenleg egyedülálló pedagógus is dolgozik a hálózatban – egyedülálló férfi nevelőszülő, bár ezt jogszabály nem zárja ki, még nincsen.
Hogyan élik meg a gyermekek, hogy átmenetileg részei egy nevelő család mindennapjainak?
A kicsik nagyon természetesen tudják kezelni, hogy van a „saját anyu”, aki nem tud hazavinni, és a nevelőszülő, aki jön értem az oviba, etet, felöltöztet, stb. Még akkor is rugalmasan élik meg, ha a családban velük együtt vér szerinti gyerekek is nevelkednek. Mivel ugyanazt a törődést kapják, előbb-utóbb általában ők is anyának szólítják a nevelőszülőt, s az az általános tapasztalatunk, hogy ez az időszak nem nehezíti meg további sorsukat.
A vér szerinti gyerekeknél pedig egy ilyen élethelyzet nagyon sok pluszt tud adni a személyiségfejlődéshez. Nehezebb a nevelőszülő története, amikor az egyedüliként gondozott gyermeket az akár hosszú évek során kialakult szoros kötődés ellenére el kell engedni, örökbe kell adni: ez nagyon tud fájni. És közben az is feladata, hogy felkészítse a gyermeket arra, hogy az új apukának, anyukának átadja őt – ebben pszichológus is segít, ha szükséges. Volt olyan nevelőszülőnk, aki az első örökbe adásnál lelkileg összetört, és nem volt képes tovább végezni ezt a munkát. De dolgoznak nálunk olyan szakemberek, akiknél 13-14 gyermek nevelkedett az évek alatt. Van rá példa, hogy valaki nevelőszülőből örökbefogadóvá válik, de ha ez lenne a trend, megszűnne ez a létfontosságú ellátás. A nevelőszülő általi örökbefogadást abban az esetben támogatjuk, ha ez a gyermek érdeke.
A nevelőszülőség alacsony anyagi megbecsültségén túl min változtatna?
Jó lenne, ha a társadalomban tudatossá válna, hogy a nevelőszülők a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, s nem csak akkor esne róluk szó a médiában, ha valamilyen tragédia történik munkájuk során. Kevés a nevelőszülő, sok az ellátást igénylő gyermek: a KOP-képzés is elriasztó, hosszú és nem túl életszerű, mindenképpen átszervezném. Ötleteink vannak, és a szakmai fórumokon hallatjuk a hangunkat.
A szakma történetei mindig sikertörténetek?
Én így élem meg. 16 évig dolgoztam gyermekjóléti alapellátásban, ott, eszköz híján, soha nem volt sikerélményem. Itt rengeteg van: a hazagondozások, az örökbefogadások, mikor egy nevelőszülőhöz jól illeszkedik egy gyermek, és a sok-sok értékes nevelőszülő, akitől folyamatosan tanulok. Nemrég, egy év nevelőszülőnél töltött idő után, 3 évesen hazakerült egy ikerpár, ez is siker. Bár traumatizált helyzet, a család képes lehet kompenzálni. Gyönyörű történetek az örökbefogadások, mikor azt látjuk, hogy egy házaspárból család lesz egy gyermek által. Volt olyan, mikor egy gyermekre vágyó pár aktáját olvasva úgy éreztük, mintha a mi hároméves neveltünkről írták volna: egymásra találtak. Ez is egy gyönyörű történet.
a Mózeskosár nevelőszülői hálózat fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház, székhelye a Johanneum (Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ). 22 vasi, Győr-Moson-Sopron és Zala megyei nevelőszülő dolgozik itt – jelenleg 20 nevelőszülő otthonában összesen 36 gyermek él. Szombathelyen 3 nevelőszülő 4 gyermeke nevel. A nevelőszülők toborzása folyamatos. Érdeklődni a hálózat internetes elérhetőségén, mozeskosar@szedik.hu, vagy Facebook-oldalukon lehet. |
TP
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.