Kivásárolná a Strabagot a GySEV-ből a magyar állam
Vételi ajánlatot tett a magyar állam a GySEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút) Zrt-ben az osztrák Strabag 6 százalékos üzletrészére, írta meg a Telex. A társaságban a Strabag a legkisebb tulajdonos, körülbelük 6 százaléknyi részvénnyel, az osztrák államnak 28, a magyarnak pedig kevesebb, mint 66 százalék részesedése van a cégben.
A GYSEV nagyjából 430 kilométeres pályahálózatot tart fenn Magyarországon és Ausztriában, jelentős szerepe van a Bécs–Budapest vonalon, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylaton.
Bár december 10-től a szakminisztérium megrendelésére éppenséggel már nem a GySEV, hanem a MÁV-START Zrt. közlekedteti a vonatokat a teljes Szentgotthárd-Szombathely-Győr-Budapest vonalon.
A GySEV magyar és osztrák tulajdonosai között nem jó a viszony, másfél hónapja Lázár János Építési és Közlekedési Miniszter mindenféle indoklás nélkül menesztette a cég osztrák vezérigazgató-helyettesét, Hanna Dellemannt.
Az osztrák közlekedési tárca válaszképpen jogi lépéseket tett, mivel szerintük az egyoldalú döntés ellentmond a társaság jogi szerződéséinek.
Lázár János a parlament Gazdasági Bizottságának novemberi meghallgatásán nehezményezte, hogy a GySEV menedzsmentje nem a többségi magyar, hanem a kisebbségi osztrák tulajdonos érdekei felé húz. „Az a modell nem működik tovább, hogy mi vagyunk alul balekként”, mondta a testület előtt.
Ha a látszólag kicsi, mindössze 6 százalékos részesedést megszerzi Magyarország, akkor sokkal kedvezőbb helyzetbe kerül, a kétharmad feletti magyar tulajdon esetén az osztrákoknak nem sok beleszólása maradna a cégbe, vetíti előre a Telex.
Hogy mennyi közpénzbe kerülne kivásárolni az osztrák építőipari céget, arról nem adott tájékoztatást a szakminisztérium.
Fotó: GySEV
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.