KSH-ingatlan.com: decemberben ismét emelkedtek a lakbérek
A 2015. évi bázisidőszakhoz viszonyítva országosan 113, a fővárosban 103 százalékkal emelkedtek a lakbérek, ami az inflációval korrigálva, reálértéken országosan 27, a fővárosban 21 százalékkos növekedésnek felel meg.
Novemberhez képest Budapesten a budai hegyvidék kerületeiben 1,7 százalékkal nőttek, a budai egyéb kerületekben 1,2 százalékkal mérséklődtek a kínálati lakbérek.
A pesti oldalon mindegyik területi kategóriában meghaladták a kínálati lakbérek a megelőző havit, az átmeneti kerületekben 1 százalék fölötti mértékben, míg a belső és külső kerületekben 0,9, illetve 0,6 százalékkal.
Egy év alatt a fővárosi kerületcsoportokban 6,3-12,0 százalék közötti mértékben lettek magasabbak a lakbérek, a legnagyobb mértékű drágulás a pesti átmeneti kerületekben történt (12,0 százalék) - közölte weboldalán a KSH.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva elmondta, hogy a tavaly év végi drágulás 2025 elején mérsékelt tempóban folytatódhat, mivel az albérletárak már eleve magas szintről futnak neki az évnek.
A bérleti díjak leginkább a fizetések változásával mozognak együtt, az év eleje pedig fizetésemelési hullámmal indul a munkaerőpiacon.
Hozzátette: a legnagyobb választékot kínáló budapesti városrészek közé tartozó VIII., XI., XIII. és XIV. kerületben 235-260 ezer forint az átlagos lakbér havonta, a legdrágább pedig az V. kerület 340 ezer forintos átlagos havi lakbérrel.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 230 ezer, utána Győrben 200 ezer forintos összeg jellemzi a piacot. Nyíregyháza 180 ezer forinttal áll a harmadik helyen. Majd Székesfehérvár, Veszprém és Szombathely következik, mindhárom városban 170 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat a tulajdonosok.
A nagyobb egyetemvárosok közé sorolt Szegedre és Pécsre 160-160 ezer forint jellemző, Miskolcon pedig 120 ezer forintnál tart az átlagos lakbér.
Balogh László szerint a kiadó lakások drágulása miatt sok munkavállaló és munkáltató vizsgálhatja meg a lakhatási támogatások bevezetésének lehetőségét.
A havi maximális 150 ezer forint összegű lakhatási támogatás azt jelenti, hogy csaknem 25 százalékot spórol a munkaadó, mert a munkabérhez képest ennyivel kedvezőbb a lakhatási támogatás adó- és járulékterhe.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.