EU-s árak, kelet-európai bérekkel, Bulgária mögött vagyunk fogyasztásban

A bolgár háztartások 2023-ban többet fogyasztottak, mint a magyarok, állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya, azzzal a meglehetősen logikus okfejtéssel kiegészítve az alaphírt, hogy a "magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük", számolt be róla a Népszava. 

Az adat annak fényében igazán sokkoló, hogy a lakosság vásárlóerejét és a fizetésünk értékét leginkább megjelenító mérőszámban 2022-ben is csak a 26. helyen álltunk a 27 EU-s tagállam közül, de a tavalyi, 17 százalék feletti itteni infláció miatt az utolsó helyre csúsztunk vissza, már Bulgária is megelőzött minket.  

Az MNB szakértői szerint "a helyzet elkeserítő, és változásra mindaddig nincs lehetőség, amíg az Orbán-kormány nem hagy fel hibás gazdaságpolitikájával".

A gyenge fogyasztás oka részint a gazdaság szerkezetéből ered: a Magyarországon megtelepedett versenyképtelen vagy alacsony versenyképességi ágazatok kevesebb jövedelmet termelnek, ráadásul az GDP-ből évente 3-4 százalék külföldre vándorol az ország eladósodása és a külföldi cégek hazautalásai miatt. Az MNB szakértői szerint ebből a körből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI). 

A lap arról is ír, hogy elmúlt években ugyan forintban jelentősen nőttek a háztartások jövedelmei, 2012–2022 között 140 százalékkal, ami a legmagasabb javulás az EU-ban, de euróban már korántsem ilyen impozáns az emelkedés. Euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát. 

A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja. 2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés 1 százalék volt. A Covid-válság utáni árrobbanásban az uniós infláció is megugrott, ezen időszak alatt összesen 20 százalék volt a drágulás, így húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban. Mindeközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.

A GKI kutatói megnézték a régiós mutatók alakulását is. A cseh, a szlovák, illetve a lengyel árak szinte teljesen együtt mozogtak az előző két évtizedben. A magyar árnövekedés 2006 és 2012 között magasabb volt, mint a többi visegrádi országé, majd 2017-ig azonos ütemre váltott. Ezt követően ismét gyorsabban nőttek nálunk az árak. Bár Romániához képest itthon alacsonyabb volt az árváltozás üteme a vizsgált időszak nagy részében, 2023-ra sikerült „utolérnünk” keleti szomszédunkat is. Mindez jól mutatja, hogy az előző húsz évben nem az infláció leszorítása volt a magyar gazdaságpolitika fő célja – vélekednek a GKI kutatói.

A piacosított termékeknél és szolgáltatásoknál (ruházat, kommunikáció, vendéglátás) csak nagyon alacsony relatív árváltozás figyelhető meg az uniós átlaghoz képest az előző két évtizedben. Míg 2004-ben az EU-s átlag kétharmadán álltak az árak, 2022-re már a 90 százalékán, sőt a MNB számítása szerint ez tavaly az uniós átlag 96 százalékára emelkedett, vagyis már ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám fele vagy harmadakkora jövedelem mellett.

Illusztráció/pexels