Németországi választások 2025: a CDU-CSU szerezheti a legtöbb mandátumot, megerősödött az AfD, gyengültek a szocdemek

Az előzetes számítások szerint a CDU és CSU a szavazatok 29 - 28,5 százalékára számíthat. 2021-ben 24,2 százalékot értek el.

Az AfD a voksok 20-19,5 százalékát kapja - négy évvel ezelőtt 10,4 százalékot gyűjtöttek be.

A szocialisták 16-16,5 százalékra számíthatnak, 2021-ben 25,7-en álltak, az eddigi legrosszabb eredményük 20,5 volt még 2017-ben, most úgy tűnik, ennél is kevesebbet kapnak. 

A Zöldek (Grünen), 13,5-12 százalék környékén végezhetnek, ez nem sokban különbözik a 2021-es, 14,8 százalékos eredményüktől. 

A Linke (Baloldali Párt) 8,5 - 9 százalék körül végezhet, ezzel jóval meghaladja a 4,9 százalékos, 2021-es teljesítményét.

A 630 fős parlamentben 316 mandátum kell a többséghez. CDU-CSU a kora esti adatok szerint 211, az SPD 116, a Zöldek 97 helyre számíthatnak - ez nagyjából ki is jelöli a koalíciós irányokat. Az AfD-nek 142 mandátuma lehet. Az adatok a feldolgozottság arányában változhat, itt lehet figyelemmel követni a parlamenti helyek számát. 

 A német közvélemény-kutatók  mérték, kit tartanak legalkalkalmasabbnak a választók a kancellárjelöltek közül. Friedrich Merzet (CDU/CSU) a választópolgárok 34 százaléka látná szívesen kancellárként, de ez csak 2-4 százalékkal több, mint ahányan a CDU/CSU-ra szavaznának. Merzet Olaf Scholz (SPD) jelenlegi kancellár (26%) és Robert Habeck, a Zöldek (25%) jelölte követi, előbbi 9-10 százalékkal, utóbbi 11-12 százalékkakal elfogadottabb a pártjánál. Az AfD jelöltjét, Alice Weidelt a német szavazók 19%-a tartja alkalmas kancellárjelöltnek: még annál is kevesebben, ahányan az AfD-t támogatnák.

Az első reakciók a szavazás után

Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje Markus Söder CSU-elnökkel együtt lépett színpadra a két párt közös eredményváróján.

A CDU-s jelölt „történelmi estéről” beszélt, és arról, hogy a választást egyértelműen ők nyerték.
Hozzátette: olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”.

Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni (ez utóbbit már a választási kampányban is kimondta a CDU vezetője).

A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít. „Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője.

Merz tárgyalásokat jelentett be arról, hogy a CDU/CSU és az SPD között hogyan lehetne megállapodásokat kötni a kormányalakítás során, hogy Németországot ebben az átmeneti időszakban nemzetközi szinten is képviselni lehessen. Olaf Scholz leköszönő kancellár egyetértett a javaslattal.

Merz emellett tartani akarja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy kancellársága első napjától kezdve de facto beutazási tilalmat vezet be a papírokkal nem rendelkező migránsokkal szemben: „Megígértem, és be is akarom tartani”. Azt mondta, bízik abban, hogy a szükséges intézkedésekről meg fognak állapodni az SPD-vel a beáramlás korlátozásáról szóló törvény részeként, de a politikus nemleges választ kapott. „Az SPD nem fogja megszegni az európai jogot” – reagált Scholz.

A kancellárjelöltek

A jelölteket a Szabad Európa mutatta be. 

Olaf Scholz
A 66 éves Olaf Scholz 2021 decembere óta tölti be a kancellári tisztséget. A szociáldemokrata politikus komoly kormányzati tapasztalattal rendelkezik, korábban Hamburg polgármestere, illetve munka- és pénzügyminiszter volt. Kancellárként hamar váratlanul súlyos válságokkal találta magát szemben. Az ukrajnai orosz invázió megindítása után erőfeszítéseket tett a haderő modernizálására, és a megtámadott ország második legnagyobb fegyverszállítójává tette hazáját. Kormánya elhárította a fellépő energiaellátási válságot, és próbált fellépni a magas infláció ellen. Az általa vezetett hárompárti koalíció tavaly novemberben összeomlott a belső harcok miatt, miután éles viták bontakoztak ki arról, hogyan kellene újraéleszteni a gazdaságot.

Friedrich Merz
A jobbközép ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) 69 éves elnöke vezeti a felméréseket. Azután vette át a pártot, hogy korábbi riválisa, Angela Merkel kancellár lemondott 2021-ben. Azóta konzervatívabb irányba vitte el a politikai tömörülést. Kampányában központi témává tette az illegális migráció megfékezését is. Nincs kormányzati tapasztalata. 1989-ben került be az Európai Parlamentbe, majd öt évvel később törvényhozó lett Németországban. 2009-ben néhány évre visszavonult az aktív politizálástól: ügyvédként praktizált, valamint a BlackRock befektetési alapkezelő németországi leányvállalatának felügyelőbizottságát vezette.

Robert Habeck
Az 55 éves férfi a Zöldek jelöltje, az ország jelenlegi alkancellárja, egyben az energiaügyekért is felelős gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter. Amikor 2018 és 2022 között pártja társelnöke volt, erősödött a népszerűségük, azonban 2021-ben félreállt, hogy Annalena Baerbock mostani német külügyminiszter indulhasson a kancellári posztért. Habeck miniszterként elért eredményei vegyes fogadtatásra találtak, különösen a fosszilis tüzelőanyagokkal működő fűtési rendszerek környezetbarátabb alternatívákkal való felváltására irányuló terve, amely a kormányon belül is elmélyítette a megosztottságot.

Alice Weidel
A 46 éves politikus a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) eddigi első kancellárjelöltje. A közgazdász végzettségű Alice Weidel nem sokkal a párt 2013-as megalakulása után csatlakozott. Pártja parlamenti frakciójának társelnöke azóta, hogy 2017-ben először jutottak be a szövetségi törvényhozásba. Magának a pártnak – Tino Chrupallával együtt – immár 2022 óta társelnöke. Decemberben őt jelölték kancellárnak, bár a többi párt leszögezte, hogy nem fognak együttműködni az AfD-vel, így jelenleg nincs realitása annak, hogy övé lesz a csúcspozíció.