Nyitás az óvodákban és az alsó tagozatban
Minderről Orbán Viktor miniszterelnök számolt be a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban. A kormányfő elmondta: a kormány döntött az iskolák újraindításáról is; csak fokozatosan és óvatosan haladhatnak, ezért türelmet és megértést kért a szülőktől. Úgy döntöttek, hogy április 19-én, hétfőn kinyitják az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatos osztályait – közölte. Hozzátette: a felső tagozatban marad az otthoni, digitális alapú oktatás, a diákoknak az iskola a középiskolásokkal egyidőben, május 10-én nyílik meg.
Minden készen állt, ám módosítottak
Múlt pénteken még más volt a hivatalos kommunikáció: Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs múlt pénteki online sajtótájékoztatóján azt mondta, minden készen áll az óvodák és az iskolák április 19-i újranyitására. Az államtitkár jelezte, hogy az érettségik minél biztonságosabb lebonyolítása érdekében a 9–12. évfolyamokon csak május 10-én áll vissza a jelenléti oktatás, az 1–8. évfolyamokon és az óvodákban azonban már április 19-én – a miniszterelnöki bejelentés ezt módosította szerdán. Fő szabály szerint csak az írásbeli érettségiket tartják meg, a szóbelik és a gyakorlati részek jellemzően elmaradnak. Az előrehozott vizsgákat azonban idén megtartják; több mint 110 ezer érettségizőre számítanak – közölte Maruzsa Zoltán.
A sajtóhírekből kiderült, hogy nem minden szülő engedte volna szívesen vissza az iskolába gyerekét. Hogy ezt miképp tehetik meg hivatalosan, arról múlt pénteken a Hír TV-ben Maruzsa Zoltán ezt nyilatkozta: „Amikor a kormány kiadta a tanévre vonatkozó protokollját, még augusztusban, hogy hogyan zajlik egyébként az oktatás, akkor azt teljesen világossá tettük, hogy egyébként, ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető. Tehát senkit azért ilyen jellegű hátrány nem ért, hogy ha a szülő nem engedte be az iskolába.
A szóban forgó protokoll egyébként így rendelkezik: „Annak a tanulónak az iskolai hiányzását, aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik tartós betegsége (például szív-érrendszeri megbetegedések, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek) vagy például immunszupprimált állapota miatt, erről orvosi igazolással rendelkezik, és azt bemutatja, esetleges hiányzását igazolt hiányzásnak kell tekinteni. Igazolt hiányzásnak tekintendő továbbá, ha a gyermek, a tanuló hatósági karanténba kerül a részére előírt karantén időszakára. Ezen időszakban a tanuló az otthona elhagyása nélkül, a pedagógusokkal egyeztetett kapcsolattartási és számonkérési forma mellett részt vehet az oktatásban.
A pedagógusok nem nyitnának
Hozzájárulhatott a kormánydöntéshez annak a felmérésnek az eredménye, amely szerint a pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatáshoz április 19-én. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös vizsgálatának eredményeit a két szervezet képviselői keddi online sajtótájékoztatójukon ismertették. Az április 5. és 11. között végzett felmérés kérdőívét 9529-en töltötték ki, az eredmények szerint a válaszadóknak csak 7 százaléka ért egyet az oktató-nevelő intézmények hétfői újranyitásával.
A nyitással kapcsolatban a legtöbben azzal értettek egyet, hogy akkor nyissanak ki az intézmények, ha az országban 100 ezer lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma. A megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy visszatér a jelenléti oktatásba hétfőn.
A második legnagyobb csoportba tartozók a válaszadók 21 százalékát teszik ki, akik csak tantermen kívüli oktatást vállalnának nyitás esetén, valamint a pedagógusok 18 százaléka jelezte, hogy táppénzzel, szabadsággal vagy a munkavégzés megtagadásával reagál, ha vissza kell térnie április 19-én a jelenléti oktatásra. Arról is kérdezték a pedagógusokat, hogy mennyire éreznék magukat, illetve a diákokat biztonságban az intézmények megnyitásával. A kutatásból az derült ki, hogy 74 százalékuk nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban, de ennél is nagyobb a diákjaikat féltő pedagógusok aránya, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolta ezt. Az elemző ezt azzal indokolta, hogy a diákok nem kapnak oltást, illetve a jelenlegi járványhelyzetben a fiatalabb korosztály is veszélyeztetett.
Fotó: Nagy Jácint/Savaria Fórum
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.