PBN: hozzáadott érték növelés, életminőség-javítás, digitalizáció és egészségipar

- Novemberben mérföldkőhöz ért a PBN, átlépte a százat a nemzetközi konzorciumban megvalósított projektek száma. 

Barta Balázs, a Pannon Busines Network alapító-ügyvezetője: Fotó: Vizi László

- Ebben az a nagyon értékes, hogy ezeket a projekteket mind versenyben nyertük el. Ezt úgy kell elképzelni, hogy azt mondja például a Duna régió, hogy nekik nagyon fontos az, hogy cégvezetők digitális készségeit fejlesszék. Erre összeáll hat országból hat szereplő, benyújtanak egy javaslatot, hogy mindezt hogyan képzelik el két év alatt. Igen ám, de projekt szereplőből olyan sok van, hogy egy pályázónak körülbelül 5 százalék esélye van arra, hogy őt válasszák ki befutónak. Ahhoz, hogy mi 100 fölötti projektet el tudjunk hozni egyenként 5 százalék nyerési esély mellett, el lehet képzelni, milyen brutális munkát kellett beletenni. Az nagy elismerés, hogy ezek a munkák mind piaci alapúak, egyetlen állami megbízás sincs benne, nincs köztük normatívan finanszírozott, mind nemzetközi versenyben, uniós piacon elnyert konzorciális megbízások. És erre talán okkal és joggal lehetünk nagyon büszkék. Vannak az Európai Unión kívüli munkáink is, de ezeket jellemzően önállóan, nem konzorciumban végezzük. Az USA-ban például egyetemen oktatunk adattudománnyal kapcsolatos ismereteket. De most tárgyalunk ausztrálokkal idősellátásban használandó prototípus termék fejlesztésével kapcsolatban. 

- Mielőtt a PBN egy fő területére, az idősellátás digitalizálására térnénk rá, érdemes lenne tisztába tenni, hogyan épül fel az a szombathelyi vállalkozás, amely nemzetközi porondon ilyen széles kapcsolatrendszert tudott kiépíteni viszonylag rövid idő alatt. 

- A PBN alapvetően kutatásfejlesztésre és a piacra jutás támogatására specializálódott, de készítünk cégek számára versenytárs- és piacelemzéseket is, ezekben rámutatunk, hogy más, hasonló iparágakban működő vállalkozásokhoz képest ők hol tartanak, miben erősek, és milyen területeken volna fontos fejlődniük. Ez utóbbit csináljuk a projektmenedzsment csapatunkkal. A cégeknek tett értékajánlatunk pedig arról szól, hogy gyertek, teszteljük le együtt, hogyan tudtok újfajta termékeket létrehozni, vagy az eddigieknél hatékonyabban gyártani. Amíg az egyetemek jellemzően oktatással és alapkutatásokkal foglalkoznak, addig olyan szereplő nagyon kevés van a piacon - ezek vagyunk mi -, aki a gyakorlatban is alkalmazza a legújabb műszaki ismereteket. Mi erre álltunk rá, ezért van oktató demo gyártósorunk, ezért vannak a robotikai fejlesztéseink. Eredetileg magyar gyártó kkv-kat szerettünk volna és szeretnénk is kiszolgálni, a probléma az, hogy ezekből nem sok van. Akad egy-kettő, de többségük kiszolgáltatott helyzetben lévő beszállító. Abban akarunk segíteni, hogy minél több olyan hazai kkv legyen, aki saját termékkel tud ott lenni a piacon. Az ilyen cégek nagy előnye, hogy helyzetükből adódóan már nem kiszolgáltatottak, mert saját maguk képesek meghatározni értékesítési stratégiájukat. Nem pedig alá-fölérendelt helyzetű éves beszállítói egy multinak. Amíg ez a réteg nem erősödik meg itthon, nekünk is nyitnunk kellett, és a kezdő vállalkozásoktól a multikig egy szélesebb rétegnek kezdtünk el szolgáltatni, a magyar és a nemzetközi piacon egyaránt.  

- Hogyan épül fel pontosan a PBN? Több divízióban, különböző területtel foglalkoznak. 

- A célunk a vállalkozások hozzáadott értékének növelése, azaz a hatékonyságuk és a profitjuk emelése. 2016-ban a német és osztrák partnereknél már láttuk, hogy a digitalizáció milyen óriási változásokat fog hozni az iparban is. Ennek kapcsán egyébként kormányzati felkérésre készítettünk is egy olyan tanulmányt, elemzést, amelyben bemutattuk, hogy mit okoz majd a digitalizáció, az Ipar 4.0. Az már más lapra tartozik, hogy a megrendelők ennek tanulságaival kezdtek-e valamit egyáltalán. Mindenesetre, ebből mi is rengeteget tanultunk, és rájöttünk, hogy ezzel a területtel nem csak elméleti tanácsadás szintjén szeretnénk foglalkozni, hanem a gyakorlati megvalósításban is. Ekkor alapítottuk meg a csapaton belül az am-LAB-et, azaz a fejlett gyártástechnológiai labort. Ebbe vásároltunk 3D nyomtatókat, robotokat, szenzorokat, kiterjesztett valóság és egyéb digitális eszközöket, és elkezdtünk ezekkel saját fejlesztéseken dolgozni. A következő lépésként arra gondoltunk, hogy érdemes lenne specializálódni olyan területre, amihez Vas megyének jó adottságai vannak. Ez pedig egyfelől az egészségipar lett, azon belül is a rehabilitáció, amelyhez a termálfürdők, vagy a Markusovszky kórház stroke központja adják az alapot, másrészt az idősgondozás, a demencia égető problémáival, az elmagányosodással. Erre hoztunk létre cégen belül egy másik divíziót az at.home-ot, ez az advanced technologies in home care rövidítése, azaz a fejlett gyártástechnológiák az otthoni idősellátásban. Amire pedig ezen belül is specializálódni szerettünk volna, az pedig a felhasználói tesztek. Van egy úgynevezett Silver Klubunk, 25 idős háztartás Szombathely szerte, akik kipróbálják, tesztelik azokat a rehabilitációs és idősellátás fókusszal készülő termékeket, amelyeket helyi vállalkozókkal közösen hozunk létre és fejlesztünk a visszajelzések alapján. Tehát a teljes projekt folyamat a következő: kapunk egy konzorciális feladatot, hogy idősellátással kapcsolatos otthonokat kapcsoljunk össze Európában. Ez egy konkrét munkánk. Ebben partnereinkkel közösen 100 idősotthont kapcsolunk össze a kontinensen teszt jelleggel. A PBN-ben rehabilitációs és idősgondozási célú termék ötlet versenyt szervezünk rá fiatal vállalkozóknak, majd az am-LAB-ben elkészítjük a legjobb termékötletek prototípusait. Ezt követően pedig az at.home-ban a Silver Klub segítségével le is tudjuk tesztelni, hogy ezek valóban jól működnek-e. Amennyiben igen, úgy kikerülhetnek a konzorciális projekten keresztül az európai időellátási piacra is. 

Az at.home tesztlaborjában az úgynevezett kevert (virtuális) valóságot modellező szemüvegtől a 3D-s nyomtatón át a demo gyártósorig minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a cégek új technológiákkal kísérletezzenek Fotó: Vizi László

- Most már részben a Szombathely2030 programról beszélünk. 

- Igen, mi 32 fős kis cégként, szervezetként túl picik vagyunk ahhoz, hogy önállóan nagyobb változásokat érjünk el egy közel 80.000 fős közösségben, városban. Ehhez partnerségekre van szükség, és ezt megtaláltuk Szombathely Megyei Jogú Városban. A közös célunk a Szombathely2030 programban a várossal, az egyetemekkel, (ELTE-SEK, PTE-ETK), kamarával, a többi partnerrel, hogy a digitalizáción keresztül emeljük a szombathelyiek életminőségét. Ennek két fő eleme van: egyrészt nézzük meg, hogy lehet a digitalizációt a gyakorlatban alkalmazni a városban, másrészt az autóipar mellett keressünk egy másik olyan iparágat, ami elősegíti Szombathely térségének több lábon állását, rugalmas alkalmazkodását a munkaerő-piaci változásokhoz. Ez utóbbi lett az egészségipar. A Szombathely2030 programban tehát a digitalizáció adaptálása az autóiparba, valamint az egészségipar megtelepítése a városban a két fókuszunk. 

- A Design Hét, a startup verseny, vagy az Életkorok Játéka az első, ami beugrik, ha a Szombathely2030 kerül szóba. 

Robotika, digitalizáció, mesterséges intelligencia - ezek a kulcsterületek a PBN-nél Fotó: Vizi László

- Valóban, ezek a rendezvények mind részei a közös stratégiánknak. Ahhoz, hogy egy közösség valamiben előrelépjen, sok szereplő összehangolt munkájára van szükség. Nagyon büszkék vagyunk rá például, hogy a Pécsi Tudományegyetem Szombathelyen elindította a komplex rehabilitációs mesterképzést. Ez azért fontos, mert ha egy egészségipari profilú cég, beruházna, megtelepedne a városban, akkor nekik már be tudjuk mutatni, hogy a következő években hány olyan szakembert képeznek itt, akikre nekik szükségük lesz. Ez a program egyik része. A másik pedig a kutatásfejlesztés és a piacszerzés. Az első szombathelyi startup versenyünk győztese, a Dimedser csapata, demensek számára fejlesztett távolról vezérelhető gyógyszeradagolót. Első lépésként elkészítettük velük a megvalósíthatósági tanulmányt, utána ők pályázati támogatásból velünk együtt valósították meg az első prototípust - ami egy mobil applikációval összekötött működő darab -, a hónap végén pedig készülünk együtt Franciaországba, ahol nagy gyógyszergyáraknak fogjuk bemutatni és reményeink szerint ezután értékesíteni a terméket. Ha ez sikerül, akkor az azt jelenti, hogy két év alatt eljutottunk egy szombathelyi egészségipari ötlettől a megvalósult termék gyártásáig. Az a célunk, hogy legyenek kreatív szombathelyi vállalkozók, akár 30-40 jó ötlettel a digitális egészségipar területén, mi pedig segítünk nekik a piacfelmérés, terméktesztelés, prototípus gyártás, marketing és értékesítés folyamatában. Ez pedig közben munkahelyeket fog teremteni a városban. E mellett ezek az új termékek a bevezetésük után elsőként fognak megjelenni Szombathely területén az idősgondozásban.  

- Teszt gyártósorukon nagy hangsúlyt kap a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása. Milyen változásokat fog ez előidézni az iparban?

- 2018-ban kezdtünk el foglalkozni az adattudománnyal. A digitalizáció kapcsán megértettük, hogy hamarosan a környezetünkben minden szenzorokkal lesz felszerelve, amelyek folyamatosan szolgáltatják majd az adatokat. Az elmúlt két évben például több adat keletkezett a világban, mint az azt megelőző évezredekben összesen. Nem az a kérdés, hogy lesz-e az élet szinte minden területéről adatunk, hanem az, hogy mit kezdjünk vele. A mesterséges intelligenciát ne úgy képzeljük el, hogy lesz egy szuperintelligencia, ami elveszi az emberektől a hatalmat. Inkább a következőképpen. Az adatokban lehet mintázatokat keresni és azokból előrejelzéseket készíteni, következtetéseket levonni. Akár úgy is, hogy a program magát tanítja, emberszerűen viselkedik. Nekünk ez egy hangsúlyos területünk a PBN-nél, ami magas szintű matematikai, programozási és statisztikai ismereteket feltételez. Ahogyan korábban is említettem, mi nem az alapkutatással foglalkozunk, az MI és az AI alkalmazásával azonban igen. Ha megenged erre egy példát: egy partnerünk gyárában az autonóm gyártósoron megy a termelés, mi pedig figyeljük, hogy a kopó alkatrész várhatóan mikor fog eltörni. Az anyagjellemzők alapján előre látjuk, hogy ez pontosan mikor következik be, ezt egyébként előrejelző statisztikának hívják. Az adatok ismeretében a kopó alkatrészt összekötjük egy 3D-s nyomtatóval, ez alapján pedig kinyomtatjuk az új alkatrészt, mielőtt a régi végleg használhatatlanná válna. Majd feladunk egy okos szemüveget a munkavállalóra, aki ebből kiolvassa, hogyan kell kicserélnie a régi alkatrészt az újra. A mesterséges intelligencia ilyen területeken lesz az ipar hasznára. Leegyszerűsíti, meggyorsítja és hatékonyabbá teszi a feladatok ellátását, miközben humánerőt és hosszú távon pénzt spórol meg a vállalkozásoknak.

Szöveg: Falussy Péter

Fotók: Vizi László