Pinka: közös elvek alapján kezelhetik a vízkészletét a két ország területén
A Pinka tipikus hegyi vízfolyás, az osztrák-magyar határ mentén négy ponton lép be hazánk területére. Vízhozama stabil, olyan tiszta vizet kedvelő halfajok is megtalálhatók benne, mint a pisztráng vagy a paduc. Árvízkor más arcát mutatja, a hatalmas víztömeg gyakran okoz völgyi elöntéseket.
Korábban mindkét ország végzett beavatkozásokat a patakon, például hallépcsők épültek. A mostani program célja, hogy ne külön-külön, hanem közös elvek alapján kezeljék a Pinka vízkészletét. 12 felszíni vízrajzi állomás létesül radaros vízszintmérővel, tíz helyen jelölnek ki vízminőség-monitoring pontot, és 33 felszín alatti talajvízszint-mérőhely épül ki - ezek nagy része már megvalósult Vaskeresztesen, Pornóapátiban, Szentpéterfán és Horvátlövőn. Az adatok birtokában megfelelően szabályozhatják például a Pinka 7 vízerőművének működését és a vízkivételt.
Ha valakik akár mezőgazdasági, akár egyéb célból a Pinka vízkészletét szeretnék hasznosítani, akkor meg tudják határozni, mi az a vízmennyiség, amit kisvizes időszakban is ki szabad venni a Pinkából, hogy ne használják túl a vízkészleteket, ne legyen ennek káros következménye.
A program révén biztosítani tudják, hogy mindig rendelkezésre álljon a megfelelő vízmennyiség például a hallépcsők működéséhez. A vízminőségi adatok pedig megmutatják, hol vannak beavatkozást igénylő eltérések.
Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az SZTV érdeklődésére elmondta, elkészül egy közös vízkészlet-gazdálkodási terv, ami meghatározza, hogy a Pinka vízkészletével egységesen a két ország területén azonos elvek alapján fognak gazdálkodni. Illetve elkészül egy hidrodinamikai és vízminőségi modell, ami valós időben megmutatja, hogy a Pinkán adott helyen, adott pillanatban milyen vízhozam és milyen vízminőségi állapot van.
Az Aqua Pinka programot a szombathelyi központtal működő Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és osztrák partnerei valósítják meg idén januártól 2022 szeptemberéig.
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.