Nyugat_dunántúli_Vízügyi_Igazgatóság

A szélsőséges időjárási események a szentgotthárdi járást sem kímélték a 2024-es évben, a polgármesterek felkészítésén ezekről az eseményekről is szó esett november 12-én.

Mozgalmas évet zár a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: 11 alkalommal kellett árvízvédelmi készültséget elrendelni a vízfolyásokon. Júniusban rekordközeli árhullám vonult le a Rábán, a Pinka történelmi csúcsot döntött, öt településen okozott elöntéseket. Megtörtént a védművek ilyenkor szokásos felülvizsgálata, ami vegyes tapasztalatokkal zárult: pénzhiány miatt kevesebb fenntartási munkát tudtak elvégezni, több helyen nem elég magasak a töltések és egyre nagyobb gondot jelent a szakemberhiány.

A vizek kártételei elleni védekezésre, valamint a viharos időjárás következményei elhárítására való felkészülés jegyében az önkéntes mentőszervezetek részére nemzeti újraminősítő gyakorlatot, ezzel egyidőben pedig az Interreg CENTRAL EUROPE LOCALIENCE projekt keretében kitűzött Pilot feladatok megvalósítása érdekében terepgyakorlatot tartott a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bajánsenyén október 26-án, szombaton délelőtt.

Befejezte munkáját az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT), miután a dunai árhullám levonult – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OFV) pénteken az MTI-vel. Azt írták, hogy a testület, amely szeptember 13-án kezdte meg a munkát, az árvízi védekezés összehangolását és az ehhez szükséges vízügyi szakembergárda, valamint az anyag- és eszközigény koordinálását végezte.

Bár az árhullám csúcsa kedd éjjel elhagyta az országot, és két hét után a Duna teljes magyarországi szakaszán megindult az apadás, Baja és Mohács térségében továbbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője szerdán reggel a Kossuth rádióban.

Növelni kellett az árvízvédelmi készültség alá vont területek hosszát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón az árvíz elleni védekezés hetedik napján. Orbán Viktor beszámolt arról is, lassú apadásra kell számítani a Dunán, de továbbra sem várható csapadék a folyó ausztriai szakaszán a következő egy hétben.

A rendkívüli árvízhelyzet miatt úgy döntöttek, hogy a Szuperkoncerttel is felhívják a figyelmet az árvízi védekezésben érintett települések megsegítésére – közölte a társaság az MTI-vel szerda este.

Sokáig lesz érvényben harmadfokú készültség az érintett folyókon – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 kedd délutáni műsorában, közben Orbán Viktor engedélyt adott a Lajta-menti szükségtározó megnyitására.

Kiadós csapadék várható kedd hajnalig, áradni fog a Duna, a Lajta és a Rába is – írta Facebook-oldalán a HungaroMet Zrt. csütörtökön.

A Rábán nem várható utánpótlása az árhullámnak, a Dunán pedig a pénteki-szombati mohácsi tetőzés után elhagyja az országot az ár, a védekezéshez átrendelt vízügyes szakemberek jelentős része már hazatért – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteken az MTI-vel.

Jelentős árvízre készülnek Körmenden, elkezdődött a felkészülés. Körmendre a szentgotthárdi tetőzést követően tudnak előrejelzést készíteni, az eddigi legnagyobb vízállást megközelítő vízszintekre készülnek, olvasható a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatójában.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatót tett közzé a területén levonuló árhullámról. A Rábán jelentős vízemelkedést nem várnak már, bár csapadékot a következő napokra is jeleznek.

A Rába Szentgotthárdon tetőzés közeli állapotban van, árad a Zala, a Pinka és a Strém, de a Mura, a Répce és a Gyöngyös már apad. Letenyénél és Körmenden várhatóan szerdán tetőzik a Mura és a Rába, ezért akár II. fokú árvízvédelmi készültség is lehet.

Megkezdte a kaszálást a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szombathelyi Szakaszmérnöksége a belterületi vízfolyások mentén. A munkát évente kétszer végzik el, az első ütem a tervek szerint június végére fejeződik be.

Ismeretterjesztő foglalkozáson vettek részt a szombathelyi általános iskolások a Perint-patak partján. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai a víz világnapja alkalmából a természetes vizek élővilágáról beszéltek a gyerekeknek. Mértek vízhozamot, vizsgáltak vízi gerincteleneket is, így élményszerűen tanulhattak az iskolások.

Hónapok óta ott lehetett már.

Érvényes építési engedéllyel rendelkezik a záportározó, amit Szombathely és Sé határában a Szünöse-patakra terveztek meg. A beruházás szerepel a KEHOP Plusz program megvalósítandó fejlesztései között, és egyelőre támogatási döntésre vár. A tavaly december 23-i villámárvíz megmutatta, hogy szükség van a létesítményre, mert ezzel válna teljessé a város árvízvédelme.

Mozgalmas évet zár a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Többször kellett árvízvédelmi készültséget elrendelni a vízfolyásokon, augusztusban pedig rekordközeli árhullám vonult le a Rábán, ami próbára tette a védműveket és a védekezésben részt vevő szervezeteket egyaránt. Megtörtént az ilyenkor szokásos őszi felülvizsgálat, ami vegyes tapasztalatokkal zárult: pénzhiány miatt kevesebb fenntartási munkát tudtak elvégezni, több helyen nem elég magasak a töltések és régi zsilipek szorulnak felújításra.

Csütörtökön vette kezdetét, és több napon át tartott a Tisztítsuk meg a Rábát! környezetvédelmi akció. Az Őrségi Nemzeti Park, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és civilek járták végig a folyó teljes szakaszát Alsószölnöktől Püspökmolnáriig, hogy összegyűjtsék az illegális hulladékot a partról és a mederből. Mivel az utóbbi időben nem volt komolyabb árhullám a Rábán, idén valamivel kevesebb szemétre számítanak.

Felszín alatti vizek: láthatóvá tenni a láthatatlant! - ez az idei Víz világnap mottója. A jeles napról 1993-ban rendelkezett az ENSZ, azóta minden év március 22-én különböző nézőpontból hívják fel a figyelmet világszerte arra, hogy a víz alapvető, nélkülözhetetlen és védendő kincsünk. Ez alkalomból ünnepi előadóülést szerveztek a Városházán.