Pintér szerint az elmúlt két évben javult az egészségügy helyzete

Folyamatosan fejlesztik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) rendszerét, elkezdték kivezetni a hálapénzt, megemelték az orvosok és szakdolgozók alapbérét, felújítottak kórtermeket, folyosókat, mellékhelyiségeket. Ez utóbbi beruházások 31 kórházat és 42 telephelyet érintettek - emlékeztetett Pintér Sándor az ágazatban tett főbb lépésekre.

Az ellátórendszer átszervezésével kapcsolatban megemlítette, hogy a kórházigazgatókat mentesíteni kell azoktól a feladatoktól, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a gyógyításhoz. Fontos, hogy a intézményvezetőknek ne kelljen a víz-, az áramdíjjal vagy a mosodai költségekkel foglalkozniuk, ezért első körben ezeket kivették a kórházigazgatók feladatköréből, a központosítás megtörtént.

Következő lépésként központosítják az anyagellátási területet. Pátyon elkészült az a raktárbázis, ahol a gyógyításhoz szükséges eszközöket raktározzák, innen történne a rendelés és a kiszállítás is – ismertette.

Az átalakítás "másik lába" a kórházak, járóbeteg-szolgáltatók és kórházak rendszerbe foglalását jelenti – mondta a belügyminiszter. Feladatként jelenik meg az ellátáshoz kötődve az informatika fejlesztése, ide értve az eeszt és a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) továbbfejlesztését.

Pintér Sándor szintén ide sorolta az Egészségablak szolgáltatást, amit már több mint 3 millió állampolgár töltött le és használ.

Úgy vélte, az egészségügyben felgyülemlett rengeteg adat strukturálásában nagy segítséget adhat a mesterséges intelligencia, kezdve a laboradatoktól a patológiai minták kiértékeléséig. 

A miniszter a kórházi gazdálkodással kapcsolatban azt mondta, hogy az ellenőrzés lehetőségével jobban fognak élni, meg fogják vizsgálni egy-egy intézmény „túlköltekezésének” okait.

Az új alapellátási ügyeleti rendszerről elmondta, hogy korábban 303 vállalkozás vett részt az ügyeleti ellátásban, ez 42 milliárd forintba került az államnak. Azzal, hogy a mentőszolgálat átvette ezt a tevékenységet, jelentős megtakarítást értek el, és sok területen csökkent a mentők igénybevétele.

Pintér Sándor beszélt arról a célkitűzésről is, hogy 2025-ben és 2026 első felében szeretnének valamennyi intézménybe CT- és MR-készüléket szolgálatba állítani. Ehhez azonban – mondta – már most el kell kezdeni az ezeket kezelő személyzet beiskolázását.

(MTI)