Plakátügy: a Fidesz sajtótájékoztatón is bejelentette, hogy az Alkotmánybíróság új eljárásra kötelezte a Kúriát

Ahogy arról többször beszámoltunk, a Fidesz-KDNP közgyűlési frakcióvezetője, belvárosi képviselőjelöltje, Illés Károly a Helyi Választási Bizottsághoz (HVB), beadványában azt kérve, a testület állapítsa meg, hogy a városi identitást erősítő kampány az Éljen Szombathely! Egyesületet (ÉSZ) népszerűsítő és annak támogatására ösztönző kampányeszközének tekinthető, állapítsa meg a jogszabálysértést és annak felelőseit, tiltsa el őket a további hasonló tevékenységektől és szabjon ki bírságot velük szemben. 

A HVB a beadványt érdemi vizsgálat nélkül utasította el, mivel a bizottság álláspontja szerint a kifogás – lévén a plakátokat a kifogás benyújtását megelőző három napnál korábban helyezték ki - elkésett.

Fellebbezés

Illés Károly a HVB határozatát megfellebbezte a Vas Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (TVB). A bizottság álláspontja szerint azzal, hogy az önkormányzati cégek kihelyezték a plakátokat, olyan kampánytevékenységet folytattak, ami vagyoni értékkel bírt az Éljen Szombathely! javára. Ez pedig ütközhet a választási eljárásról szóló törvény egy olyan rendelkezésével, ami előírja, hogy a jelölőszervezetek nem fogadhatnak el jogi személytől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet. Mivel ennek vizsgálatára és elbírálására az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogosult, ezért kezdeményezte, hogy az ÁSZ folytasson le eljárást, ezzel egyidejűleg a kifogást, hatáskör hiányában, érdemben elutasította. A Fidesz-KDNP jelöltje ezután felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, arra hivatkozva, hogy a TVB akkor járt volna el helyesen, ha az esélyegyenlőség alapelve megsértésének megállapítása mellett a jogsértőket eltiltja a további jogsértéstől és bírságot szab ki rájuk.

Kúria-döntés: nincs jogszabálysértés

A Kúria szerint a másodfokon eljáró TVB a tényállást nem mindenben helytállóan állapította meg, és abból ezért téves következtetést vont le. Az önkormányzati társaságok által jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységükkel összefüggésben közzétett hirdetések, egy állami és önkormányzati szervekre vonatkozó kivétel szabály alapján, nem minősülnek tiltott kampánytevékenységnek, ezért az AGORA-Savaria Kulturális és Médiaközpont Nonprofit Kft., valamint két másik önkormányzati cég, a SZOVA NZrt. és a Szombathelyi Városi Vásárcsarnok sem követett el jogsértést a városi identitáskampányhoz kapcsolódó plakátok kihelyezésével. Az Éljen Szombathely! Egyesület sem sértett jogszabályt a plakátok grafikáival, színeivel, hiszen ők azt már 2019 óta használják, mutatott rá a Kúria.

Alkotmánybíróság: újra kell tárgyalni

A Fidesz-KDNP a döntés ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Alkotmánybíróság (AB) megalapozottnak talált, és a Kúria végzését megsemmisítette. A folytatásban ismét a Kúria elé kerül az ügy, a testületnek újra kell tárgyalnia a felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria végzését megsemmisítő határozat indoklásában az Alkotmánybíróság azzal érvel, hogy a Kúria határozata nem tartalmazott megfelelő indokolást arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati gazdasági társaság miért minősül a választási eljárásról szóló törvény kivételszabálya alá tartozónak (mint alany), valamint a hirdetési tevékenység (mint tárgy) miért minősül a jogszabályban meghatározott feladatához kötődő tevékenységnek. Az AB határozat szerint a Kúria határozata a kivételszabályra való hivatkozáson túl, nem tartalmaz indokolást arra, hogy miért nem alkalmazták a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, ugyanis a határozat szerint lehetnek olyan körülmények, amikor a kivételszabály ellenére mégis felmerülhet ennek sérelme.

Az Alkotmánybíróság döntését előbb a Fidesz, aztán az Éljen Szombathely! is közleményben kommentálta, majd a Fidesz hétfőre sajtótájékoztatót hirdetett.

Fidesz: bírói döntés és várható jogi lépések

Ezen Illés Károly gyakorlatilag megismételte, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette, alkotmányellenesnek minősítette a Kúria döntését. Sok kérdést vet fel, fogalmazott, a Kúriának vizsgálnia kell tisztességes eljárás elveinek megfelel-e döntés és sérti-e a választójogot, hogy önkormányzati  cégek teljes egészében átveszik és választási kampányidőszakban is használják az egyik választási jelölőszervezet arculati elemeit. Kitért arra is, hogy a Kúria nem érvelt amellett, hogy miért nem merül fel az esélyegyenlőségnek sérelme, miközben Illés Károly úgy látta, „a bírói döntés szerint 2019 óta használt arculati elemek jelennek meg a kampányban”.

A döntés lényege az, hogy új eljárásra kötelezte a Kúriát a döntés, az indoklás utal arra, hogy sérülhetett az esélyegyenlőség, mondta Illés, majd így folytatta, „azt én teszem hozzá, ha ez sérült, akkor kimondható az is, hogy közpénzből történtek hirdetés megjelentések, amelyek sértik a választási esélyegyenlőséget. A Kúria állásfoglalásból kiderül az is, hogy az AGORA és a SZOVA egyetlen jelölőszervezet irányába mutatnak, amennyiben a Kúria hasonlóra jut új határozatában, akkor újabb jogi lépésekre is szükség lesz.