Segítség.ma: startup az anyanyelvű egészségügyi ellátásért
Amikor a határon túli magyar közösségek nehézségeire, hátrányaira terelődik a szó, alapvetően a kultúra és a nemzeti identitás autonómiája és a közösségszervezés szempontjai kerülnek előtérbe. Talán mi, anyaországban élők nem is sejtjük, hogy az identitásbeli kérdéseken túl a hétköznapokban is mennyire fontos az, hogy a kisebbségi közösségeknek lehetőségük nyíljon minél szélesebb körben magyarként, magyar nyelven, magyarokkal együtt élni az életüket. Ilyen helyzet a mindennapokban, hogy a magyar betegek számára sokszor kihívást jelent a környezetükben anyanyelven egészségügyi ellátást kapniuk. A Magyar Ifjúsági Konferencia új projektje, a Segítség.ma erre a problémára dolgozott ki az egész Kárpát-medencére kiterjedő megoldást.
A kezdetekkel kapcsolatban lapunknak Veres Márton, a projekt vezetője és a Magyar Ifjúsági Konferencia elnöke elmondta, hogy egy külhoni program keretében vettek részt magyar orvostanhallgatók egy kárpátaljai szűrővizsgálat-sorozaton, aminek óriási tanulsága volt, hogy a helyi egészségügyi ellátórendszer hiányosságai mellett a határon túli közösség számára a magyar nyelven is dolgozó szakemberek kereshetősége szinte nem is létezett. „Azt tapasztaltuk, hogy nemcsak az orvoslás, de a gyógypedagógia és a mentálhigiéné is hiányszolgáltatás magyar nyelven az ukrán határon túl” – mesélte. Ez motiválta társaival együtt arra, hogy felvegyék a kapcsolatot egészségügyi szakemberekkel, és felmérjék, hogy a többi, határon túli magyarlakta régióban is hasonló-e a helyzet. Kiderült, hogy igen: „nagyon régi igény, hogy anyanyelven is részesülni lehessen egészségügyi ellátásban, viszont mindmáig erre nem volt lehetőség.”
A Segítség.ma koncepciója és szervezeti háttere aztán 2019-ben állt össze: a fejlesztésekért egy hatfős, határon túli szakmai stáb felel, a fővárosi menedzsment pedig támogatókat keres Budapesten az ötlethez. Eleinte úgy tűnt, hogy kihívás lesz egymás között online tartani a kapcsolatot, aztán mire belerázódtak a munkába, már a világjárvány is alkalmazkodott hozzájuk: 2020 tavaszára forrásokat szereztek, és meglett a támogatói háttér, de jött a koronavírus-járvány is.
A pandémia nem akadályozta meg, hogy 2020 őszén a felület elindulhasson négy alapfunkcióval. Helységnév alapján lehet keresni magyar nyelvű egészségügyi, fejlesztő és gyógypedagógiai szakembereket, akik a platformon keresztül egymással is könnyen tarthatják a kapcsolatot. Mellette a hallgatók a szülőföldjükön kereshetnek szakmai gyakorlati helyet, illetve megtalálhatók a határon túli magyar anyanyelvi képzések, és különböző hasznos egészségfejlesztő tartalmak is a szakemberek és a betegek számára.
Február elejéig már 200 páciens és szakember használta az oldalt, most kismamáknak szerveznek online programsorozatot. „Tíz alkalommal tíz kárpátaljai kismamával próbáljuk ki a workshopot. Egy okostelefon és internetelérés szükséges hozzá, hogy csatlakozhasson egy várandós nő, akinek budapesti szakemberek tíz órán keresztül tartanak konzultációt, olyan témában, amelyet ő jelöl meg előre. Ha sikeres lesz a sorozat, és a beteg-páciens kapcsolatnak csak a harminc százalékát az online térbe tudjuk irányítani, azzal rengeteg pénzt és energiát tudunk megspórolni.” – mondta el Veres Márton. Hozzáfűzte: „a következő hónapokban az Egyesült Államokban is egy online konzultációs projekttel kísérletezünk, ami az időskori depressziót, pontosabban annak a javítását célozza meg egy virtuális könyvklubbal.”
A Segítség.ma kampányát több ismert közéleti személyiség is felkarolta, köztük a Bagossy Brothers Company, Dér Heni, Gundel Takács Gábor, PIXA és Tarpai Viktória. A kezdeményezést pedig év elején jelölték a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket díjazó Highlights of Hungary megmérettetésre. A tervek szerint idén újabb szolgáltatásokkal – online időpontfoglalási és kapcsolatfelvételi lehetőséggel, szakember-értékelési rendszerrel, illetve online, többnyelvű dokumentumtárral – bővül a program, továbbá elindítják a Segítség.ma mobilapplikációt is.
CsA
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.