Sok gólya cseperedik a vasi fészkekben

Dr. Kóta András állatorvos, az MME Vasi helyi csoportjának titkára elmondta, hogy Vas vármegyében a fehér gólyák felmérése és védelme nagy hagyományokkal bír, több évtizede zajlanak a monitoring- és védelmi munkák. A monitoringmunka fontos része az, hogy a fiókákat ellássák olyan jelölőgyűrűvel, amit később távolról is le lehet olvasni. Így az életük hátralevő részéről információkat nyerhetnek, néha egészen különlegeseket is. 

A Szombathely környéki gyűrűzési helyszíneken dr. Kóta András tartott egy rövid tájékoztatást a gyűrűzés fontosságáról és menetéről az érdeklődőknek, majd felemelkedett a fészekhez, és egy dobozban lehozta a fiókát, hogy mindenki megnézhesse. A gyerekek meg is simogathatták a fiatal madarakat, amelyek a doboz mélyén gubbasztva tűrték a kis kezek érintését.

– A fiókák, amikor a fészekben bármi veszélyt éreznek, meglapulnak és mozdulatlanná dermednek – folytatta az állatorvos. – Ez egy ösztönös reflex, fent a fészekben ez az egy esélyük van, hogy a vihar ne fújja le őket. A gyűrűzésnél is ezt a fajta védelmi módszert alkalmazzák, így biztonságosan meg lehet jelölni őket. Ez egy bevett szokás Magyarországon és Európában is. A kis gólyánál pontosan ki van számolva, hogy hová, milyen korban, mekkora gyűrűt lehet feltenni. A madarat ez az 1-2 grammos gyűrű nem akadályozza semmilyen élettevékenységében. A kék jelölőgyűrűn egy négyjegyű egyedi azonosító szerepel, mely messziről is jól leolvasható. Ha ezt jelentik később bárhonnan az MME Madárgyűrűzési Központjába, akkor egy pötty kerül a térképre, mellyel nyomon követhető, hogy honnan, hová jutott el a madár. 

Az adatokból sok érdekes információ derülhet ki a viselkedéséről, az életéről és a szokásairól. 

– Arra törekszünk, hogy minél több fészeknél gyűjthessünk információkat, tudjuk például, hogy a szülőmadarakon van-e gyűrű – folytatta a szakember. – Idén például legalább 19 fészekben költ olyan madár, amelyik korábban valahol gyűrűt kapott. Az a valahol pedig mindenképpen érdekes. Az átlagos kelési távolság, tehát az, hogy hol kapta fiókaként az a madár a gyűrűt, amelyik Vas vármegyében most a fiókáit neveli, több mint 200 kilométer. Érdekes kérdés, hogyan választanak fészkelőhelyet a gólyák, erre nem tudja senki a választ. Az biztos, ha a madárnak megtetszett egy fészek és itt költött, akkor jó eséllyel ide is tér majd vissza. Azt is le lehet követni, hogy meddig mennek el és hol vannak. Bár Afrikában nincs túl sok megfigyelő, de innen is érkeznek észlelések. Például pár éve volt egy olyan madár, amelyik Nemescsón kapott gyűrűt, és fél évre rá Dél-Afrikában fotózták le. Fantasztikus dolgok, hogy ezt lehet követni. 

A gólyáknál, ha kikel a fióka, a szülőmadár elképesztő ösztönöket megmozgatva óvja őt az esőtől, a hőtől, a hidegtől. Ha esik, akkor kitárja a szárnyát és fölé hajol, ha hideg van, odabújik, ha meleg, akkor úgy áll, hogy az árnyék a fiókára vetüljön. A gólyák nem válogatósak, ami pici és mozog, azt felszedik az egycentis sáskától kezdve a gilisztákon, békákon át a másfél kilós patkányig. Az is természetes, ha a fiókák elérik a repülőképes kort, akkor hamar elhagyják a fészket, és oda nem térnek vissza, a szülőkkel nincs többet kapcsolatuk. A szülők még egy darabig a fészekben maradnak, és csak később indulnak el Afrika felé. 2-3 éves kor a leghamarabb, amikor ivarérettek lesznek, addig nem vagy ritkán jönnek csak vissza a Kárpát-medencébe. 

– Az életük, mint bármilyen más fiókának, nagyon nehézkes, csak a legerősebb, legügyesebb, legéletrevalóbb madarak élik túl az első egy évet – tette hozzá. – Ez egy elég kegyetlen világ. A legveszélyesebb időszak a május eleje, amikor még csak egy-kéthetesek a fiókák. Ha ilyenkor hideg van, és esik az eső, könnyen átáznak, megáznak, és elpusztulnak. Van, hogy augusztus végén már lent vannak Egyiptomban, ahol ilyenkor a sivatagban még borzasztó meleg van, és nincsen táplálék. Ezt kevesen élik túl. 

A gólyák egy szezonban hűségesek, utána előfordul, hogy más párt választanak maguknak. Az átlagos tojásszám 2–6 között van. Eddig igazoltan 6 fióka volt a legtöbb egy fészekben Magyarországon. Egy alkalommal Horvátlövőn is regisztráltak ennyit egy fészekben, ami szokatlan errefelé, inkább az Alföldön fordul elő. Kiderült a gyűrűzés során az is, hogy idén sok fióka kelt ki, 3 fölött van az átlag Vas vármegyében. Ez kiemelkedőnek számít. Toronyban találtak most olyan fészket, ahol 5 fióka volt, biztató a helyzet. 

– Szombathely környékén és Magyarországon is sok madár pusztul el az áramütések miatt – fűzte hozzá az állatorvos. – Előfordul, hogy nekirepül a vezetéknek, de gyakoribb, hogy a kis- és középfeszültségű oszlopokra leszállnak, majd a kereszttartóhoz hozzáér a lába, vagy a szárnya a vezetékhez csapódik. Ilyenkor áramütés éri, s vagy azonnal elpusztul, vagy maradandó sérüléseket szerez, amiből szinte lehetetlen felépülni. Hogy megóvjuk őket ettől, erre még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Bár igaz, hogy az elmúlt években az E.ON sokat tett a gólyákért a különböző oszlopok biztonságossá tételével. Szombathely környékén a korábbi években több áramütést elszenvedett gólyát is találtak, ezeknek az oszlopoknak a jelentős része már védve van. 

Ha sérült gólyát látunk, ami egy fokozottan védett madár és 100 ezer forint az eszmei értéke, kérjünk segítséget. A természetvédelmi hatóságnak, az Őrségi Nemzeti Parknak jól működő madármentő hálózata van, telefonszámukat (+36-30-218-4942) lehet tárcsázni. Fontos, hogy a sérült, felnőtt gólyát nem szabad megfogni, a csőrével hatalmasat tud ütni és csípni, sérüléseket okozhat a mentőknek is.  

bb
Fotó: Nagy Jácint