Szolidaritási adó: Növekvő terhek, szűkülő lehetőségek

Múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a nemzetgazdasági miniszteri rendelet a települési önkormányzatok által idén teljesítendő szolidaritási adó összegéről: a 3200 önkormányzat közül 855-öt érint ez a teher. Szombathelytől a tavalyi 3,6 milliárd forinttal szemben idén már 3,83 milliárd forintot von el a központi kormányzat. 

A szolidaritási hozzájárulás összege a települések adóerő képességétől függ: minél magasabb a helyi iparűzésiadó-bevétel, annál több a befizetendő szolidaritási adó.
– Szombathelynek sokkal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, mint 2019-ben. Hat évvel ezelőtt a szolidaritási adó és az iparűzési adó különbözete 9,1 milliárd forint volt, most nem éri el a 8 milliárdot – fogalmazott dr. Horváth Attila.

2020-ban 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizettek az önkormányzatok, idén ez az összeg már eléri a 360 milliárd forintot, tehát öt év alatt 30 százalékkal nőtt ez a teher. 
– Súlyosbítja a helyzetet, hogy az állami normatívák nem változtak, miközben minden drágább, nőttek a bérek, és továbbra is tapasztaljuk az inflációs nyomást. Kötelező feladatainkhoz (pl. óvoda, bölcsőde, közétkeztetés, tömegközlekedés) állami támogatást kapunk, de ez sosem volt elég arra, hogy a szolgáltatásokat elfogadható minőségben biztosítsuk, tehát ki kell egészíteni.

Így az önként vállalt feladatainkra (pl. kultúra, sport, civilek támogatása) nem jut elég forrás. Épp azok az értékek vesznek el, amitől egy város város tud lenni. Próbáljuk ezeket minél tovább megtartani, de látni kell, hogy az önkormányzatok ilyen szintű kivéreztetése azt eredményezi majd, hogy megyei jogú városok is fizetésképtelenné válnak. Hozzáteszem, nem Szombathely lesz az első – mondta el dr. Horváth Attila.

Óvatos tervezés

– Idén 11,6-11,7 milliárd forint körüli bevételt várunk helyi iparűzési adóból. Folyamatosan az a vád ér minket, hogy alultervezzük ezt az összeget, de inkább óvatosak vagyunk, mert ha mégsem teljesül ez a bevétel, akkor baj van. Nem szabad úgy kötelezettségeket vállalni, hogy nincs meg rá a fedezet – hangsúlyozta az alpolgármester.

– Az idei év azért is különösen nehéz, mert ha iparűzésiadó-többletünk keletkezik tavalyhoz képest, azt a kormány elveszi, és a Versenyképes Járások Programba utalja. Ezt az összeget egyelőre csak megbecsülni lehet. Még nem kaptunk hivatalos értesítést arról, hogy szerintük mennyi lesz ez a növekmény. Szombathely készen áll arra, hogy részt vegyen a programban, az idei költségvetés tartalmazza, hogy mire szeretnénk pályázni, nagyjából 440-460 millió forint értékben.

A kormány tehát lényegében befagyasztja a városok iparűzésiadó-bevételét a 2024-es szinten, és a növekményt a járásban osztja újra. A Pénzügyminisztérium számításai szerint országosan 115 milliárd forintot tesz ki ez az összeg, amiből 65 milliárdot kap a területfejlesztési alap. Erre a keretre pályázhatnak a járások települései az általuk befizetett adó arányában. Az újraosztásba a kormány is beleszól, a minisztérium is részt vesz a projektek elfogadásában. 

A Megyei Jogú Városok Szövetsége egyhangú állásfoglalást fogadott el arról, hogy a program forrása ne a városok iparűzésiadó-bevételét terhelje, hanem vonják le azt a szolidaritási hozzájárulásból. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter erről korábban úgy nyilatkozott: „A 65 milliárd forintból a járások jelentős része 250 millió forinttal részesül, tehát kis lépték ez, de ki fog derülni, hogy a polgármesterek képesek-e együttműködni. Ha igen, akár nagyobb tételben is gondolkodhatunk, és a szolidaritási hozzájárulást is át lehet irányítani ilyen módon.”

A szombathelyi közgyűlés február végén tárgyalja a város idei költségvetését. A fentiek tükrében az önkormányzati intézményeknek összébb kell húzniuk a nadrágszíjat.

kzs

Fotó: Nagy Jácint