Vasúti átjáró: mindig a vonat az erősebb
Szombathelyen a Söptei úti vasúti átjáróban osztottak szórólapokat a rendőrök a vasúttársaság munkatársaival közösen. Az ilyen vasúti-közúti kereszteződésekben több tízéves tapasztalat szerint baleset szinte kizárólag az autóvezetők, valamint a gyalogosok, kerékpárosok figyelmetlenségéből következik be.
Bercse László, a Szombathelyi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője az SZTV érdeklődésére elmondta, kétféle baleset fordul elő. Az egyik, amikor a vasúti átjáró előtt megálló autóra ráfutnak, nem tartják be a követési távolságot. Ezeket szaknyelven ráfutásos baleseteknek nevezzük. A másik pedig, mikor figyelmetlenségből behajt és ütközik a bent tartózkodó szerelvénnyel.
A KRESZ szerint a közúti-vasúti közlekedés kapcsolódási pontjában, az átjáróban a vonatoknak van elsőbbségük. A biztosításukra kihelyezett táblák, fényjelzők és félsorompók utasításait a biztonság érdekében figyelembe kell venni.
Király Csaba, a GYSEV Zrt. üzembiztonsági szakértője hozzátette, egy vonat egyrészt nagy tömegű jármű, másrészt nagy sebességgel halad, a GYSEV hálózatán 100-120 km/hval közlekednek. Ez mind befolyásolja a fékutat. Egy fékút 400-800 méter lehet a vonat sebességétől függően. Tehát hiába veszi észre a mozdonyvezető az útátjáróba hajtó járművet, hiába próbál meg mindent, fékezni, hangjelzést adni, ő ennél többet nem tud tenni.
A vasúti átjárókban történt balesetek számának csökkentése érdekében csatlakozott hat évvel ezelőtt a GYSEV az ILCAD Nemzetközi Útátjáró Biztonsági Nap kampányhoz, amelynek keretében ország- és Európa szerte felhívják a figyelmet a felelősségtudatos közlekedés szabályaira. A sokszor emberéleteket követelő balesetek a szabályok betartásával elkerülhetők lennének. Ausztriában és Magyarországon például eltérőek a biztonsági berendezések, ezekről is tájékoztatást kaphattak az akció keretében az autósok. Ami viszont mindenhol igaz: a piros mindig tilos!, hiszen a vonat az erősebb.
Fotó: GYSEV Zrt.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.