100 éves korában meghalt Henry Kissinger

Kissinger a geopolitikai tanácsadó cégének, a Kissinger Associatesnek a közleménye szerint a saját connecticuti otthonában hunyt el. A temetést zártkörű családi szertartás keretében tartják, amelyet egy későbbi időpontban nyilvános gyászszertartás követ New Yorkban, tették hozzá. 

Halálával "Amerika elvesztette az egyik legtekintélyesebb és leghallgatottabb hangját a külpolitikában" - fogalmazott George W. Bush volt amerikai elnök.

Az egykori amerikai külügyminiszter Heinz Alfred Kissinger néven 1923-ban Bajorországban született német zsidó családba, és a náci Németországból menekült el, majd 20 évesen honosított amerikai állampolgár lett. A katonai kémelhárításhoz és az amerikai hadsereghez csatlakozott, majd a Harvardon tanult, ahol később tanított is. 

A republikánus Richard Nixon 1969-ben hívta a Fehér Házba nemzetbiztonsági tanácsadónak, majd külügyminiszternek, 1973-tól 1975-ig mindkét tisztséget betöltötte. 

Henry Kissinger irányította a vietnami háború befejezéséről szóló titkos tárgyalásokat, miután elhalgattak a fegyverek, vietnami kollégájával, Le Dúc Thoval megosztva megkapta a Nobel-békedíjat 1973-ban. Le Dúc Tho azonban visszautasította a díjat, arra hivatkozva, hogy nem tartották tiszteletben a kialkudott fegyverszünetet, Kissinger pedig tüntetésektől tartva nem utazott el a norvég fővárosba a díj ünnepélyes átadására.

Az 1974-ben a Watergate-botrány miatt lemondott Nixon távozását is túlélte, Gerald Ford alatt 1977-ig maradt a diplomácia vezetője. 

A hetvenes években ő kezdeményezte a Moszkvához és Pekinghez való közeledést, látta, hogy az amerikai történelem sötét oldalai - például az 1973-as chilei puccs támogatása, Kelet-Timor 1975-ös lerohanása és természetesen a vietnami háború - beárnyékolják a róla kialakult képet. A "reálpolitika", a hatalom által védett nemzeti érdekek hideg számítása tette őt világszerte sokat bírált személyiséggé.

A századik születésnapja után is aktív volt: a Fehér Házban tartott megbeszéléseken vett részt, könyvet adott ki a vezetői stílusokról, és tanúskodott egy szenátusi bizottság előtt az Észak-Korea jelentette nukleáris fenyegetésről. 2023 júliusában meglepetésszerű látogatást tett Pekingben, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel.