65 éve született Ayrton Senna

A posztban szerepel: "Senna gokarttal kezdte versenyzői pályafutását, majd 1983-ban megnyerte a brit Formula–3-as bajnokságot. A következő évben a Toleman csapattal debütált a Formula–1-ben, de 1985-ben a Lotus csapathoz szerződött, ahol három év alatt hat futamgyőzelmet szerzett. 1988-ban a korszak egyik legjobb versenyzőjének, Alain Prostnak lett a csapattársa a McLarennél, Senna pedig hosszú és heves küzdelem árán megnyerte a világbajnokságot, amely eredményt 1990-ben és 1991-ben sikerült megismételnie. Későbbi McLarenes idényeiben Senna futamokat nyert, és bár 1993-ban az egyéni világbajnokság esélyese volt, de végül másodikként végzett Prost mögött, annak ellenére, hogy abban az időben már a Williams csapat dominált a sportágban. Az 1994-es évadra ő is a brit istálló versenyzője lett, de a szezon harmadik futamán, a San Marinó-i nagydíjon halálos balesetet szenvedett.

Sennát több ízben is a legjobb és a legnagyobb hatású Formula–1-es versenyzőnek választották különböző motorsporttal kapcsolatos felméréseken. Ismert volt az időmérő edzéseken nyújtott kiemelkedő teljesítményeiről, hiszen 162 futama során 65 pole-pozíciót szerzett. Edzéselsőségeinek rekordját csak Michael Schumacher tudta megdönteni tizenkét évvel később, a 2006-os San Marinó-i nagydíjon, Lewis Hamilton pedig a 2017-es évadban szerezte meg 69. pole-ját, amivel mindkettejük eredményét túlszárnyalta. Senna hat győzelmet aratott Monte Carlóban, de a mai napig rekordnak számít az e pályán szerzett 1989 és 1993 közötti egymás utáni öt futamgyőzelme is. 2000-ben ünnepélyes keretek között bekerült a Nemzetközi Motorsportok Hírességeinek Csarnokába. Általános nézet szerint ő volt minden idők egyik legnagyobb Formula–1-es versenyzője, több millió embernek volt példaképe. Elszántságával sok versenyen kitűnt a mezőnyből.

Rivalizálása Alain Prosttal a sportág egyik leghíresebb és legviharosabb párharca versenyző és versenyző között. 1989-ben és egy évvel később is összeütköztek a japán nagydíjon így döntve el a világbajnoki cím sorsát.

Az 1993-as világbajnokságot követően Alain Prost visszavonult a Formula–1-ből, hagyva ezzel egy üres helyet a Williams-Renault csapatban, amit Senna vett át az 1994-es évadra, csapattársa a brit Damon Hill lett. Senna a Williamsszel, amely megnyerte az előző két évi bajnokságot, az 1994. évi bajnokság egyik legnagyobb esélyese volt. Ebben az évben betiltották az aktív felfüggesztést, valamint az elektronikus segédeszközök használatát, köztük a kipörgésgátlót és az ABS-t is.

Az évad első versenyén, Brazíliában Senna szerezte meg az első rajtkockát, és bár sokáig tartotta a mögötte versenyző Michael Schumachert, a német a bokszutcában mégis megelőzte. Senna, miközben Schumachert üldözte, az egyik kanyarban kipördült és kiesett. A következő verseny a csendes-óceáni nagydíj volt. Itt szintén megszerezte a pole-t, de a versenyen az első kanyarban Mika Häkkinen hátulról beleszaladt, így kiesett. A versenyen Schumacher ismét nyert, Hill lett a második. Ezzel a német 20 pont előnyt gyűjtött Sennával szemben. A brazil pilóta a San Marinó-i nagydíjon az évben harmadszorra is megszerezte a pole pozíciót.

Roland Ratzenberger halálos balesete után az időmérőn Senna azon gondolkodott, hogy elinduljon-e a futamon, és folytassa-e versenyzői pályafutását. Végül mégis rajthoz állt. A rajtnál Pedro Lamy nem vette észre, hogy a finn JJ Lehto Benettonja lefulladt, és nekiütközött. A biztonsági autó ekkor bement a pályára, és több körön át vezette mezőnyt, amíg eltakarították a roncsokat. Miután a biztonsági autó elhagyta a pályát, Senna és Schumacher kezdtek elszakadni a mezőnytől.

A hatodik körben a versenyt vezető Senna a Tamburello-kanyart nem tudta bevenni, egyenesen a betonfalnak ütközött. A baleset után egy pillanatra látni lehetett, ahogyan a sárga sisak félrebillen. Sokan fellélegeztek, hogy a brazil pilóta még él, azonban többet már nem mozdult. Voltak, akik már ekkor a legrosszabbra számítottak, és ez csak fokozódott, amikor elszállítása után vérnyomok voltak a kavicságyon. Senna halálát nem az ütközés, hanem a jobb szemébe fúródó, a kerékkel együtt leszakadt felfüggesztés-rúd okozta, megtalálva a sisak és a rostély közötti néhány milliméteres rést. A versenyt hosszú időre megszakították, a pilótát helikopterrel szállították a bolognai kórházba. Hivatalosan 18 óra 40 perckor halt meg."