A lakott területeket is benépesíti a hód
12 millió éve jelent meg a hód a Földön. A Savaria Múzeum őslénytani kiállításában egy koponya töredéke látható, ezt is bemutatták a szombati tárlatvezetésen.
A hódot intenzíven vadászták a prémjéért és a húsáért, Magyarországról el is tűnt egy időre. A 90-es évek elején spontán módon megjelent a Duna és a Rába völgyében, majd betelepítési program is indult. Természetes ellensége nincs, zavartalanul szaporodhat: becslések szerint ma már több mint 5000 egyed él az országban. A hód könnyen megszokja az ember közelségét, és alkalmazkodik akár a városi léthez is.
Szombathelyen a vízfolyások és a Csónakázó-tó környékén is láthatók a nyomai: gátakat emel, hogy felduzzassza a vízszintet, és ezzel védje ürege bejáratát, valamint rágással károsítja a partmenti fákat. Ilyenkor télen látványosabb a tevékenysége.
Dankovics Róbert, a Savaria Múzeum muzeológusa elmondta, hogy elsősorban lágyszárú növényekkel táplálkozik, és télen, amikor ez nincs, próbál hozzájutni a fák fiatal hajtásaihoz, kérgéhez. A hajtások a fák tetején vannak, ki kell tehát döntenie a fát, és ezeket az apró gallyakat leszedi, behalmozza magának a vízbe, ha befagy a víz, akkor is legyen télen tápláléka.
Az előadás résztvevői a hód életmódjáról és vegyes megítéléséről is hallhattak, illetve beszélgethettek. Akinek kárt okoz, hangosan tiltakozik a jelenléte ellen, és az állomány szabályozását szorgalmazza. Erre meg is van a jogszabályi lehetőség, hiszen engedéllyel vadászható, befogható az állat. Közben a természetvédők a békés együttélést szorgalmazzák.
"Németországban és Ausztriában is közösségi szinten rendezik a dolgokat, nem esnek neki az állománynak, megvannak a szabályok, és együtt tudnak élni ezzel a fajjal. Magyarországon is ez lesz a megoldás, törvényi szabályozással és a közösség pozitív hozzáállásával kialakul talán egy olyan helyzet, hogy hód és ember békében tud egymás mellett élni" – tette hozzá a muzeológus.
A hód tevékenységének előnyei is vannak: a gátak mögött megemelt vízszint tavacskákat hoz létre, ezzel a talajvíz szintje is nő, így részben megoldódik az évek óta tapasztalható vízhiány a szakemberek szerint. Továbbá változatos élőhelyeket hoz így létre a hód.
Fotó: Hódok miatt fák dőltek a Perint medrébe a Váci és a Kodály Zoltán utcát összekötő híd melletti szakaszon 2021 decemberében - archív/Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.