Mediterrán növényekkel kísérletezik ez a szombathelyi őstermelő

Az ősélményem a Nagymama kertje, ahol egyszerre akár tizenöt féle gyümölcsöt is meg lehetett kóstolni. Azokat az ízeket, illatokat keresem azóta is, és talán hasonlókat próbálok reprodukálni Köveskálon,

foglalja össze az 53 éves Badics László, amikor arról kérdezzük, honnan ez a gyümölcstermesztő szenvedély. A szenvedély szó használata biztos nem túlzás egy olyan emberre nézve, aki több mint 400 gyümölcsfajtával kísérletezik a Balaton-felvidéken. Hobbi kertész megáll néhány tíz fánál, Lacinak viszont mindig beindul a fantáziája, ha találkozik egy új növénnyel. A kísértés pedig óriási, hiszen mára összebarátkozott többek között egy pécsi melletti kertészet tulajdonosával, aki több mint 1000 fajtával dolgozik, Laci szerint profi módon. Márpedig a találkozásokból vásárlás lesz, a vásárlásból pedig ültetés. Hogy aztán pár év múlva kiderüljön, bevált-e a számítás, a delikvens bírja-e a köveskáli klímát, szereti-e a meszes talajt, és visszakacsint-e pár plusz gyümölccsel, ha a gazda beszél hozzá, simogatja. Fagy, aszály. Ezek a legnagyobb ellenségek.

Badics László egyik kedvenc növényével, a pisztáciával

De mielőtt belebonyolódnánk az éghajlatváltozásba, teszünk egy kis kitérőt, visszaugrunk a kamasz Lacihoz a tatai mezőgazdasági szakképzőbe, elmesélni, miért tűnt esélytelennek, hogy hősünk Lászlóként akár egy kerti paradicsomtő közelébe is menjen, hogy aztán megfejtsük, miért ment mégis jóval tovább annál.

Badics László Bokodon nőtt fel - a falu lebegő taváról, cölöpházairól ismert -, a már emlegetett nagymamai kert mellett az is a mindennapjai része volt, hogy látta édesanyját különleges dísznövényekkel, és virágokkal dolgozni. Bokodról Tatára vezetett az útja, de a mezőgazdasági szakképző nem volt egy sikertörténet, abban az értelemben legalábbis, ha az iskola célja az agrárgazdálkodás megszerettetése az oda járókkal.

Csak ne kelljen az életbe több növényt látnom,

mondta ki hangosan az érettségi után, és azzal a lendülettel jelentkezett a hajdani BDTF történelem-művelődés szervező szakára, később szerzett még mentálhigiénés és médiamenedzseri diplomát is. Volt egy ideig régésztechnikus, segédoperatőr, de a legnagyobb dobása ebben az időben egy egyetemi lap, a HETI Frissítő, ami színes borítóval 20-28 oldalon jelent meg. Az újsághoz nyomda is kellett, gründolt egyet. A Frissítő 13 évet élt, de közben a nyomtatás vált fő profillá, a csúcsévekben 30-40 egyetemi (és önkormányzati) lapot készítettek. Egészen addig, amíg valakinek eszébe nem jutott, hogy az egyetemi lapnyomást központosítani kéne.

Már a kétezres évek végén járunk, de gyümölcsbirtoknak még se híre, se hamva. A fordulópont 2010-ben következik be, ekkor a Badics család a Középhegyi útra költözik, Laci pedig nem állhatja meg, hogy ne ültessen pár fát, különlegesnek számítókat is. Köztük a datolyaszilvát, ami onnan jött, hogy eljutott egy Pécs melletti kertészetbe, ahol fajtaválasztéktól elalélt, és szó szerint ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy ezek közül párat ő is kipróbáljon. Kísért, visszaköszön a múlt.

Laci különleges növényekkel kísérletezik

Közben az anyósa is kapacitálta, hogy vegye át a négyhektáros köveskáli birtokot. Megtette.

Árutermelő kert, intenzív gazdálkodással,

adta ki a jelszót. Az első datolyaszilvák, 600 fa 2014-től kerültek a földbe, hogy négy évre rá a fagy totálisan letarolja őket. Volt mit sírtani rajta. De Badics Lászlót nem abból a fából faragták, aki feladja. A klímaváltozás miatt diverzifikálni kell a portfóliót, ébredt rá. Pont, amit a tőzsdeügynök ajánlj ügyfeleinek a részvénykockázatok elporlasztására. Ne egyre tegyél fel mindet, vásárolj több papírt, valami mindig be fog jönni. Bővítette a választékát, és közben az intenzív gazdálkodásról permakultúrára váltott. Ez egy fenntartható, a természet működését utánzó, biodiverz ökológiai rendszer, meghagyja például a talajtakaró növényeket, ez segíti a párologtatást és a talaj vízmegtartó képességét is növeli. A fagy ellen költségesebb védekezni, a szárazság ellen sem könnyű, de ezzel a módszerrel lehet enyhíteni a következményeket. A diverzifikálás jegyében az évek alatt mintegy negyven fajt, 400 fajta gyümölcsfát telepített. Van benne kajszi, cseresznye, indián banán, som, füge, mandula, datolyaszilva, kínai datolya, mézbogyó, naspolya, pisztácia. Utóbbi talán hosszabb távon is siker történet lehet. Vélelmezett fagyérzékenysége miatt nem ültették korábban Magyarországon, de Laci szerint ez nem teljesen igaz, csak esetleg kis korában kell védeni.

Az új növényekkel kapcsolatos tapasztalata, hogy kártevőik még legtöbb helyen nem jelentek meg, termesztésük viszont kockázatos, és csak évek alatt, élesben derülhet ki, melyiknek van értelme. De Badics Lászlónak egy ilyen felfedező út maga a gyümölcsész flow, annak minden szépségével és nehézségével együtt. A változatosság mindenben gyönyörködtet, a természetben is, ráadásul gyógyír a kiégés ellen, mondja. Ültetvénye leképezi az erdők sokféleségét, a rengeteg gyümölcsfából valamelyik mindig megörvendezteti.

A köveskáli pisztácia ízletes, zamatos, rózsaszínes beütésű Fotó: Badics László
 

Szöveg: Falussy Péter

Fotók: Badics László magánarchívuma