Kafka és karakterei kelnek életre a Berzsenyi könyvtárban Nicolas Mahler képregényes életrajzában

Január 10-én a Berzsenyi Dániel Könyvtár 1. emeleti hírlapolvasójában nyitották meg Nicolas Mahler Komplett Kafka - Egy képregényes életrajz című kiállítását. Nyitódarabján - mely a képregényrajzoló, illusztrátor Kafka-kötetének borítója is - az író kissé maflán-zsiráfszerűen ábrázolva, nyakig vízben csücsül.

A kép pár vonással sugallja Kafka önironikus látásmódját – no meg azt, ahogy a rajzoló a művek, naplóbejegyzések, levelek alapján az írót látja. A naplóbejegyzések, levelek, novellák, regények ihlette rajzokból képregényes önéletrajz bontakozik ki: a képeknek, bár önmagukban is élvezetet nyújtanak, mélységet a Kafka-életmű ismerete ad, s hamar kiderül,  a szürreális, abszurd és humoros látásmód az írónak és a rajzolónak közös vonása.

Az élet értelmetlenségének, embertelenségének tudata, s az ebből fakadó földi szenvedés érzése állandó tényezői Kafka világának, ahogy a tükröktől való félelem is ("elkerülhetetlennek hitt csúnyaságban mutattak meg"), mindezt kétségkívül oldják a karikaturisztikus ábrázolások, jótékonyan fokozva le az emberi élet nagy küzdelmeinek jelentőségét.

Kafka tuberkulózisa, halálfélelme - mely az utolsó szűk lyukba való betuszkolásként jelenik meg leveleiben - is helyet kap egy rajzon: az író, egészen aprón, szemben áll egy hatalmas egérrel, melyet groteszkké kettejük méretbeli különbsége tesz.

Önértékelését jelzi az is, hogy "puha földi féregként" aposztrofálja magát egy, Felice Bauerhez, egykori menyasszonyához írt 1915-ös levelében, de mindezek ellenére ne gondoljuk, hogy elkerülte a humor: mikor Max Brod barátjának olvasta fel A per első fejezetét, annyira nevetett, hogy fel kellett függesztenie az olvasást.

Az olvasók A pert nem éppen komikus hatásáról ismerik, ám az élet reménytelenül értelmetlen voltából fakadó keserűségnek, az elidegenedésnek abszurd, szürreális és zseniális ábrázolása nem lehet köznapi gondolkodás eredménye.

A vándorkiállítás először Budapesten, a Goethe Intézetben volt látható, azt követően pedig a partnerkönyvtárakban tekinthető meg: Győrből érkezett Szombathelyre, innen Gyulára kerül majd. Dr. Takács Dóra tanszékvezető, egyetemi docens (ELTE BDPK Német Nyelv és Irodalom Tanszék) a megnyitón röviden Franz Kafka életéről beszélt, majd a XX. Század egyik legrejtélyesebb írójának műveiről szólt, melyekben az álom, a valóság és a szürrealitás találkozik, a modernség alapérzését, az elidegenedést ábrázolva. 

Az írás Kafkának létezési forma volt, tette hozzá, emlékeztetve, hogy úgy rendelkezett, életművét halála után semmisítsék meg – Max Brod elllenkező döntésének köszönhető, hogy művei ránk maradtak.
Mahler új megközelítésben fordul Kafkához, hangsúlyozta dr. Takács Dóra, a szürrealista és humoros ábrázolás közelebb visz minket az íróhoz, Kafka, az ember világképéhez, s a kiállítás azt is megmutatja, az író művei ma is érvényesek, univerzálisak.
A tárlat megtekinthető 2025. január 29-ig.

Tp

Fotók: Nagy Jácint