Két város, két polgármester: Cser-Palkovics András és Nemény András Ungár Péter podcastjében

Ungár Péter a bevezetőben elmondta, a két városvezető eltérő politikai oldalon áll, azonban a legnépszerűbb polgármesterek közé tartoznak. A képviselő első kérdése a kegyelmi ügy kapcsán arra vonatkozott, hogy az önkormányzatok mit tudnak tenni a gyermekvédelmi rendszer javításáért?
 

Gyermekvédelem helyben

Cser-Palkovics András elmondta, az ügy sok kérdést vetett fel, hibák történtek, amelyek nyomán lemondások történtek, a parlamentre vár a jogszabályalkotás feladata. Székesfehérváron munkacsoport vizsgálja, hogy a saját fenntartású és más szervezetek által működtetett intézményekben mit lehet tenni, a megszülető javaslatok a közgyűlés elé kerülnek. A város  gyermekek átmeneti segítésére szolgáló intézmény létrehozását tervezi. A fehérvári polgármester szerint az szociális rendszert érdemes átgondolni, ahogy a tanároknál, az orvosoknál itt is átfogó béremelésre van szükség. 

Nemény András arról beszélt, hogy a gyermekvédelem komplex rendszer, az államnak és az önkormányzatnak közösen van dolga ebben. A parlamenti jogalkotásról azt mondta, tart attól, hogy büntetőjogi szabályozás lesz csak, pedig olyan jogi környezetre lenne szükség, amit a gyermekvédelmi szakemberek is leokéznak. Az egész szektor forráshiányos, bár vannak a szívvel-lélekkel dolgozók, ám színvonal emeléséhez pénzre van szükség. ( 286 ezer forint egy 10 éve, középfokú végzettséggel dolgozó szakember bére bértábla alapján, erre az önkormányzat 10 százalékot és cafetériát rátenni.) Az önkormányzatok egyedül ezt nem tudják megtenni - az alapszolgáltatás náluk van, a gyámhivatali rész az államé. Ahogy Fehérváron, úgy Szombathelyen is igyekeznek az ágazatban dolgozókat támogatni. A család nélkül felnővő gyerekek esetében az államnak kellene a családot pótolni - azonban ha nem tudnak bízni az államban, az óriási baj.

Cser-Palkovics András kiemelte az óvodai vagy bölcsődei pedagógus kezdő fizetése 525 ezer forint bruttó, azt reméli, ez  kihat a szociális területre is – ebbe tartoznak  a bölcsődék is

Adónak adó, de szolidaritási?
 

Ungár Péter a helyi iparűzési adóról kérdezte a polgármestereket - a beszedett pénz egy része a közös kasszába kerül.  

A polgármestereket Ungár Péter kérdezte

Cser-Palkovics András a nagyságrendeket érzékeltette: Székesfehérvár 8,2 milliárdot fizet be a 27 milliárd iparűzési adóból és 11 milliárdot kap az államtól különféle normatív feladatokra, az efölött érkező forrásokat nem lehet működtetésre fordítani. Szerinte a települések közötti kiegyenlítő mechanizmus önmagában még magyarázható, vitája a mértékével van – ahogy nő a bevétel, úgy nő az adó.  A másik probléma, hogy nem a városok körzetében, agglomerációjába kerül, pedig az lenne az igazi szolidaritás, ha a 30-50 kilométerről bejáró dolgozók települései is kapnának a megyeszékhelyen megtermelt pénzből. Most nem tudni, melyik település kapja meg a fehérvári részt. Új minisztériumhoz kerültek az önkormányzatok, van ígéretet arra, hogy lesz agglomerációs politika és átgondolják üzemetetési és fenntartási feladatokat is. De lehetne állami „dolgokra” kórházra, iskolákra, szociális területre  is fordítani – ezek nem csak a városlakókat szolgálják ki, hanem a környékbelieket is. Azok a vállalkozások, amelyek befizetik a helyi adót, szeretnék látni, hogy fejlődik a város, nő a szolgálatások színvonala – ezért kellene visszahozni oda, ahol megtermelik. 

Nemény András azzal kezdte „majdnem mondhattam volna ugyanezeket is, nagy harcosai vagyunk ennek a témának a Megyei Jogú Városok Szövetségében – polgármester úr kormánypártiként elmegy addig, amíg elmehet." A szombathelyi polgármester arról beszélt, országosan bemegy a közös kalapba nagyságrendileg 170 milliárd forint, az önhibájukon nehéz helyzetbe került településeknél viszont csak 5 milliárd szerepel – ez persze túlzás, mert más ágon is kapnak támogatást az önkormányzatok, de nem látszik hova megy ¬¬– nem igazán szolidaritási az adó. Ezen változtatni kell, jó irány az agglomerációs  fejlesztés, hiszen  egy városnak rengeteg szolgáltatása van. Az adó aránya nagyon rossz, már-már a működést, a többletet veszélyezteti. Szombathelynek 3,6 milliárdot kell fizetnie a  10,4 milliárdból. A helyben maradó 7,7 milliárd az annyi, mint 2017-ben volt – de 2019-ben csak 800 millió volt az elvonás. A város ebből a pénzből tud költeni az utakra, a fejlesztésekre, a jóléti intézkedésekre, kulturális és sporteseményekre – utóbbiak  közösséget is teremtenek, „mindketten így gondolkodunk a városunkról. Ezt nem lehet forrás nélkül, amikor ez a pénz elmegy, a színeket veszítjük el.” Fehérvárnak nagyobbak a lehetőségei, de nagyobbak az elvárások is a város és a polgármester felé, hamarabb megérzik az emberek, ha valami kiesik és hiányzik. Ha nem tudunk beszedni több iparűzési adót, mert változik a német gazdaság és szerkezete, azt itt is megérezzük majd, fogalmazott.

Buszok, tarifák

A következő kérdés a közösségi közlekedésre vonatkozott, illetve arra, hogy lehetnek-e olyan tarifaegységek, mint például Budapesten? 

Cser-Palkovics András kiemelte, csak Budapesten törvényi kötelezettség a tömegközlekedés működtetése, Szombathelyen és Fehérváron önként vállalt feladat - de egy nagyváros elképzelhetetlen enélkül. Viszont ez a legdrágább szolgálatás, az eszköz, szakemberek, üzemanyagár változásai miatt, közben a hálózatot és a menetrendet is bővíteni kellene. Ahol viszont 10-15 perc alatt autóval bármi elérhető, ott csak minőségi közösségi közlekedéssel lehet alternatívát nyújtani  – Székesfehérvár idén csaknem 3 milliárdot erre. Be kellene emelni a tömegközlekedést a kötelező feladatok közé – állami támogatás segítségével. A tarifaközösségnek akkor van értelme, ha a szolgálatás színvonala megmaradj és közben pénzügyileg is fenntartható marad. „Az nem jó ajánlat, hogy a vármegyebérletet fogadjuk el, de a bevételkiesésre nem kapunk érdemi kompenzáció, közben a hálózatot és a menetrendet fenn kell tartani.” 

Nemény András arról beszélt, Szombathely saját utat választott kezdtünk járni, borzasztó állapotú buszokat használó Volánbusz helyett egy közbeszerzés után jött a Blaguss minőségi, vadonatúj buszokkal. A városnak 1,6 milliárdba kerül, hogy teljesen más a hangulata az új buszoknak és szerencsére sokkal többen is használják. Ez jó irány, hiszen manapság rengeteg autó van mindenhol, s nem lehet cél Szombathelyen, hogy egy család két-három autóval menjen be a belvárosba. Nemrég újabb nagy lépést tett az önkormányzat, hiszen a 16 éven aluli diákoknak ingyenessé teszik a tömegközlekedést. A következő év a tapasztalatgyűjtés éve lesz, ha beválik, akkor akár a 18 év alattiakra is kiterjeszthetik ezt. Hozzátette, szeretnének minél több embert bevonni a közösségi közlekedésbe, de ehhez minőségi szolgáltatást kell nyújtani. A kedvezmények kiterjesztésével kapcsolatban szívesen tárgyalnának a Volánbusszal is, hiszen közös céljuk az, hogy a szolgáltatást igénybe vőknek jobb legyen. 

Cser-Palkovics András nemcsak a buszközlekedés fontosságát emelte ki, hanem az elővárosi vonatok szerepét is. Sokat lobbiztak azért, hogy a komáromi elővasút újra járjon, s nagyon jók a tapasztalatok. Azok a városok, ahol minden közlekedési eszköz jelen van, versenyképesek. Székesfehérvár polgármestere utalt a Megyei Jogú Városok Szövetségére is, melynek ülésein szakpolitikai kérdéseket is megvitatnak úgy, hogy adatokkal is szolgálnak egymás számára, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül. Ebből mindenki építkezhet. Székesfehérváron például minden diák egy vonaljegy áráért vehet egy havi diákbérletet. Ez pedig az egyetemistákra is vonatkozik. Hogy ez mennyire működőképes, a tapasztalatok levonása után egy év múlva derül majd ki. 

Parkolás: több az autó, a hely ugyanannyi
 

Folyamatosan növekszik a nagyvárosokban az autók száma, gondot jelent a parkolás. Mi lehet ennek a hosszútávú megoldása, hangzott a következő kérdés.

Dr. Nemény András szerint ez a következő évtized legnehezebb kérdése, mert egyre nő az uatók száma, viszont a hely nem lesz több. A szabályozás szempontjából fontos, hogy a parkolásért Szombathelyen fizetni kell. Visszautalt arra, hogy amikor megemelték a parkolási díjakat, az nagy feszültséget váltott ki. De városvezetőként olyan döntéseket is kell hozni, melyek nem annyira népszerűek. Szombathelyen 600 forint a belvárosi parkolási díj óránként. A második zónában plusz egy órát adnak ingyen a parkolásért, a harmadikban plusz kettőt. Ez egyfajta motiváció is arra, hogy az emberek a külső zónákban parkoljanak, s onnan akár gyalog, akár a közösségi közlekedést igénybe véve érkezzenek a belvárosba. Hozzátette még, hogy a lakótelepeken nehéz kérdés a parkolási gondok megoldása. Több irányban is próbálkoznak, például azzal, hogy a nagyobb és céges autókat kitiltják a parkolókból. Kérdés az is, hogy vajon lakásonként hány autó parkolhasson a ház előtt. Abban gondolkodnak, hogy kettőben maximalizálják majd ezek számát. Úgy fogalmazott, hogy ez kettős érzéseket kelt majd: lesz, aki örül neki, és lesz, aki kevésbé. 

Cser-Palkovics András hangsúlyozta, hogy a parkolási bevételre Székesfehérvár költségvetésének nem lenne szüksége, a külső zónáknak ugyanis nagyobb a költsége, mint a bevétele. Azért kell fizetni Székesfehérváron, hogy a forgás megvalósuljon, az autó mozogjon és ne várakozzon egész nap a parkolóhelyen. Náluk az első óra ingyenes a parkolásnál. Szerinte hibás az a szabályozás, hogy új társasházban lakásonként csak egy autót kell elhelyezni az ingatlanon belül. Ugyanis hibás feltételezés az, hogy aki meg tudja venni a méregdrága új ingatlant, annak csak egy autója van. A másik probléma, hogy megépül a társasház, ahol van mélygarázs vagy esetleg parkolóház, ezt azonban nem azok veszik meg, akik a lakást, hanem azok, akik a környéken vagy távolabb élnek. Aki pedig ott lakik, az továbbra is a közterületen áll meg. A P+R parkolók irányába ők is fejlesztenek, a cél az, hogy az autók a város szélén maradjanak, az ingázók pedig igénybe vegyék a közösségi közlekedést.  Az iskolaidőszak alatti dugókra is megoldást keresnek, egyik lehetőség akár az is lehetne, hogy ne egyszerre kezdődjön mindenütt az oktatás, hanem 20 perces különbséggel. Így nem alakulnának ki a reggeli és a délutáni torlódások.

Dr. Nemény András visszautalt arra, hogy nagy kérdés volt az, hány autónak kötelező helyet biztosítani az új építésű házaknál. Szombathelyen abba az irányba mentek el, ami életszerű lett volna, hogy biztosítani kell az építkezésnél a megfelelő számú parkolóhelyet. Ezt azonban egy kormányzati döntés felülírta. Szeretnének a mai napig ezen változtatni. Úgy gondolja, a helyi település joga, hogy eldönthesse az építési szabályzással kapcsolatban, mi a város érdeke. Ezzel még lesz dolgunk, tette hozzá a szombathelyi polgármester.  

Kerékpáros közlekedés kultúrája átalakult-e a  városokban? 

A kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban Cser-Palkovics elmondta, hogy sokat léptek előre részben kormányzati, részben uniós forrásból. Sok kerékpárút és sáv épült, szinte minden városban. Ezzel azonban még nem végeztek, sok feladat van előttük. Fontos ugyanis, hogy aki részt vesz a közlekedésben, az figyeljen a másikra is. Ezzel dr. Nemény András is egyetértett. Elmondta még, hogy reméli, a következő ciklusban folytathatják az uniós beruházásokat. A 14 milliárdos Top Plusz forrásból az utakra összességében 8 milliárd forintot szánnak. Ebből szeretnék jobbá tenni az úthálózatot, melyet aztán mindenki használhat. 

 

A politikai viták és színvonaluk
 

Ungár Péter utalt arra, hogy egy közgyűlés Szombathelyen néha 10-11 órán át tart. Úgy véli, hogy a magyar városok belső politikai vitái jobb színvonalúak, mint az országgyűlésben elhangzó viták. Érezhető sokszor a pártpolitikai irányultságú vita. Mit lehet tenni, hogy ez csökkenjen, a politikai viták színvonala jobb legyen? 

Székesfehérvár polgármestere egyszerűen válaszolt: leülünk egy asztalhoz és képesek vagyunk egymásnak tisztelet adva beszélgetni, adott esetben vitatkozni. Náluk 80-85 százalékban a döntések egyhangúlag születnek. Közös az otthonuk, együtt kell dolgozniuk, fejleszteni a várost.  Az emberek értékelik, ha a helyi közösség ügyeivel foglalkozik a helyi képviselő, de persze vannak olyan országos ügyek, melyek érintik a várost, abba bele kell állni. 
Cser-Palkovics szerint, ha az ellenzéki vezetők is elismernék, ha valamely kormányzati törekvés jó – ezt egyébként Nemény meg szokta tenni akár nyilvánosan is – a kritika is sokkal hitelesebb lenne.

„Bizonyos szint felett nem megyünk bizonyos szint alá” – idézte Esterházyt Nemény, ő ezt próbálja tartani és tartatni a képviselőtestületben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellenzéki oldalról sem engedi be a direkt, értelmetlen pártpolitikát, melyek a pártközpontokban írt dolgokról szólnak. Az elmúlt 4 évben egyik pártnak sem volt egyetlenegy olyan javaslata sem, mely a központból érkezett. Ettől természetesen még voltak parázs viták: a probléma nem a témákkal, hanem azzal van, hogy hogyan hangzanak el, mondta, a személyeskedést (pl. a közgyűlésen) pedig a választók sem veszik jó néven.  Ha az önkormányzatiságot sérti egy kormányjavaslat, akkor az a dolguk, hogy kiálljanak. Más módon tudja ezt megtenni egy ellenzéki és egy kormánypárti polgármester, de a jó döntéseket el kell ismerni, hiszen a világ nem csak fekete és fehér  – erre kell orientálni az azonos pártcsaládba tartozó képviselőket is. „Én így vagyok önazonos, akkor is, ha ezzel választást vesztenék” – tette hozzá Nemény.
 

Közönségkérdések
 

A podcast első közönségkérdése a klímaváltozásra reflektáló víz- és környezetvédelmi stratégiára vonatkozott. A klímaváltozást már közvetlenül érezzük, mondta Nemény András, ez a következő évek nagy kihívása. A közeledő nagy esőzések az úthálózati problémák azonnali megoldását igénylik, és nem lesz elég az eddig befektetett energia, sokkal több kell. A hőmérsékletemelkedés is nagyon komoly probléma, ezért fontos, hogy minél több fát ültessenek és zöldfelületet hozzanak létre. Működik az 1000 fa program, sok ezer fát ültettek el, és az ingyenes fákkal és balkonnövényekkel családokat is motiválnak a zöldítésre – tudom, hogy ennél sokkal átfogóbb ez a stratégiai kérdés, tette hozzá, elemeiben foglalkozunk vele. Olyan gazdasági döntések is idetartoznak, hogy mikor arról van szó, milyen cégek jönnek a városba, azok vízfelhasználása alapkérdés, hiszen a gyerekeink jövője szempontjából a legjobb döntést kell meghozniuk. Szombathelynek van zöldtanácsnoka, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, és a város elnyerte a klímabarát város díjat is a kormánytól: teljes stratégiát még nem dolgoztak ki erre a komplex kérdéskörre, de érzik, hogy ez a jövő.

Cser-Palkovics szerint akkor van értelme egy stratégiának, ha van hozzá egy cselekvési terv, amit konkrét intézkedéseknél próbálnak betartani – a városüzemeltetés, a közszolgáltatás, városrendezés szintjén is. Fehérvárnak vannak stratégiái: voltak olyan EU-s programok, amik ezek megalkotását írták elő, alapfeltételei voltak egy-egy EU-s fejlesztési forrás lehívásának. És az európai városok között is van egy verseny, ami nem más, mint az életminőség. Ennek nagyon fontos része, hogy legyenek zöldterületek, parkok, elérhetőek legyenek a szolgáltatások, és figyeljünk oda a környezetünkre – ha ezekben nem tudunk előre lépni, nem leszünk versenyképesek, és ez onnan probléma, hogy a fiatalokat nem tudjuk itthon tartani, hazahozni: ennek a generációnak már nem csak a munkahely és az egzisztencia számít, nekik az életminőség is fontos. Erős, ha nem is mindig tudatos választói nyomás, hogy ebben a tekintetben előre kell lépni, hangsúlyozta a polgármester. 

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a 2024-ben soros magyar EU-elnökségbe hogy kapcsolódik a két város: Szombathely és Fehérvár sem kapott egyelőre felkérést. Cser-Palkovics itt érdemesnek tartotta megemlíteni a közvetlen EU-s források kérdését: ha valahol le vannak maradva a magyar (és más közép-európai) városok, az a közvetlen uniós pályázatok rendszere. Előrelépés történt a Megyei Jogú Városok Szövetségeként is – melyben egyébként kapnak a kormányzattól, szakminisztériumtól segítséget –, fontos lenne, hogy az EP-képviselők, pártállástól függetlenül, segítsék majd ezt a folyamatot, mert itt van lehetőség plusz források lehozására és egy másfajta gondolkodásra, mert ezek a pályázatok más logika alapján íródnak ki, mint a hagyományos uniós fejlesztési pályázatok, mondta.

Fehérvár polgármestere az Alba Aréna üzemeltetésére vonatkozó kérdésre felelve elmondta,  ez egy önkormányzati tulajdonban lévő csarnok, melynek évente kb. 1 milliárd forint üzemeltetési költsége van, de komoly, százmilliós bevételekkel is számolnak: a névhasználati jogból, VIP-értékesítésekből, a bérlet- és jegyértékesítésekből. A csarnok egy közösségi tér, az önkormányzat legfontosabb feladata pedig a közösségépítés, melyben a sportnak és a kultúrának óriási szerepe van. Az üzemeltetést lenne lehetőségük átadni a magyar államnak, de akkor vendégek lennének a saját csarnokunkban, mondta a polgármester, ezért adtak magunknak 3 esztendőt, aminek leteltével értékelnek. Fehérváron egyébként továbbra is az uszoda lesz továbbra is a legdrágább létesítmény (ezért tervben van a korszerűsítése), a második a színház, és csak ezután jön, ha jön, az aréna. 

A következő kérdés a helyi kistermelőkre, termékeik forgalmazására vonatkozott. Nemény szerint az önkormányzat feladata, hogy saját termelőit, piacát segítse. Szombathelyen a szociális juttatások egy része csak a piacon elkölthető forrást jelent, ez 30 milliós tétel a városnak: szerencséjük van a helyi piac kiváló vezetőjével, aki az országos piacok szövetségének is motorja. A vásárcsarnokban fórumok, kiállítások, ismertetők hozzák közelebb a helyi termékeket a fogyasztókhoz.
Cser-Palkovics szerint például a közétkeztetésben lehetne a helyi termékeket előnyöz juttatni, de a szabályozók nem mindig a helyi termékeknek kedveznek. Itt hozta például a fehérvári alsóvárosi rétet, ami korábban ipari beépítésre szánt, magántulajban lévő terület volt, a város meg tudta venni, átminősítették zöldterületté, így az is maradt. Jó lenne, ha a szabályozók ilyen a lépéseket támogatnának, akár úgy, hogy a tagállamok anyagilag is érdekeltek lennének abban, hogy minél több zöldterület maradjon. De ma leginkább iparból befolyt adókból élünk, ha van ipar, van pénz, ennél azonban távolabb kellene tekintenünk – mondta a polgármester.