Öt év krónikája IV.: oltás, igazolvány

Elmaradt a városi szilveszter, 2021 első hírében arról számoltunk be, hogy a kórházban megkezdődött a tömeges oltás – önkéntes, de erősen javasolt alapon. Horvátországban erős földrengés pusztított, az önkormányzat és a helyi önkormányzat közösen gyűjtött adományokat. A város 2020-ban Vigyázzunk Együtt Szombathelyre! elnevezéssel köztisztasági programot indított, ezzel párhuzamosan pályáztak és 20 millió forintot nyertek is arra, hogy 11 helyszínen eltakarítsák a kevésbé kulturált polgártársak kiszórt szemetét. Az Év Vasi embere közönségszavazásán Márovics Pál, a Szombathelyi Mentőállomás vezetője kapta a legtöbb voksot, a szakmai grémium pedig Horváth József atyának és dr. Schneider Ferenc infektológus főorvosnak megosztva ítélte oda a címet.

Elvonási tünetek

A kormány felére csökkentette január 1-től a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját. A kieső bevételek miatt a 25 ezer lakosnál kisebb települések a kormánytól támogatást kaptak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át, hangzott az ígéret, azonban még 2020 végén Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg egyaránt 1,38 milliárd forintos állami támogatást kapott önkormányzati feladatok ellátására – az ellenzéki települések kimaradtak a körből, pontosabban célzott fejlesztésekre (fürdőépítés, egri vár) kaptak. Ezzel meg is érkeztünk 2021 egyik központi témájához, ami úgy hangzott, érkezik-e Szombathelyre hasonló kompenzáció? (A megfelezett adó azt jelentette, a települési önkormányzatok 150-220 milliárd forintot, bevételük 7-9 százalékát bukták el.)

Január végén írtunk arról, hogy a túlélésért küzdöttek az éttermek, átálltak az elvitelre, és várták az újranyitást. Az északi iparterület első része átkerült szombathelyi tulajdonba – politikusok és civilek is ellenőrizték a folyamatot. Terítékre került az AGORA és a Médiaközpont összevonása, február elején megnyílt az Egészségügyi Alapellátó Központ, ahova négy háziorvos, hat felnőtt- és négy gyermekfogorvos költözött az SZTK-ból, illetve ez lett az otthona a fogászati ügyeletnek is. (A pályázati pénz nem volt elég, a városnak negyedmilliárdot kellett hozzátennie még 2019-ben.) A város tett egy kísérletet arra, hogy a kertvárosi övezetekben dúsan burjánzó lakóépületeket megfékezze, a rendezési tervben előírták, hogy minden lakáshoz két parkolót kell létesíteni – a kormány később úgy döntött, elég az egy hely.

Ekkor született döntés arról, hogy visszaadja az MMIK üzemeltetését az önkormányzat az államnak. A leromlott állapotú épületet részlegesen felújítják, majd egy kísérleti program keretében új típusú közösségi térré alakítják, hangzott el. A koncepciót Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár dolgozta ki: párhuzamosan folyik majd az épület megmentése és az új modell felépítése.

A központi elvonások közepette döntött úgy az Aptiv, hogy él az adóoptimalizálási lehetőséggel, és írországi cégével számláz, mindez 1,5 milliárddal kevesebb iparűzési bevételt jelentett Szombathelynek. Ekkor kellett döntenie az önkormányzatnak, hogy az épülő M86-os melyik változatát támogatja, a tervezésre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. még 2019-ben írta ki a pályázatot. Döntés volt, út azóta sincs, de ígéret azért változatlanul van, hogy majd (csak) lesz.

Kompenzáció az vajon mi?

Február elején a háziorvosok is oltani kezdték lakosságot (először a legidősebbeket), ez volt az úgynevezett tömeges immunizálás. A város költségvetése nem volt túl jó állapotban, a legrosszabb forgatókönyv szerint csaknem 5,1 milliárd forint kieséssel számolt a kieső iparűzési adó és az emelkedő szolidaritási adó miatt – illetve a kormányzati kompenzációról semmit nem lehetett még tudni. Dr. Nemény András Varga Mihálynak írt levélben jelezte: 3,6 milliárd forint szabad felhasználású állami támogatásra van szüksége Szombathelynek a működőképesség megőrzése érdekében.

A város közben az éttermeken igyekezett segíteni, egész évre elengedte a teraszdíjat, közös programokat és marketingakciókat szervezett – már hónapok óta csak elvitelre dolgozhattak, a bevételeket jócskán meghaladó kiadások felőrölték a tartalékokat.

Minél hamarabb minél több embert szeretnénk beoltani – ezt mondta szombathelyi látogatásán február közepén dr. György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője, és hozzátette: minden rendelkezésre álló vakcinát beadnak, és az a cél, hogy különböző forrásokból minél több oltóanyagot tudjanak beszerezni. Ezzel fel is vezette a következő hetek témáját, bár ezt még senki nem sejtette. Egy hét múlva aztán az SZTK épületébe hívtak be több száz idős embert Szombathelyről és környékéről oltásra: a rendszer nem működött, hatalmas tumultus alakult ki, sokan várakoztak a téren, a Sportházból vittek ki számukra székeket.

A városban közben az E.ON-nal együttműködve felszerelték az alkonykapcsolókat (érzékelők segítségével kapcsol be és ki a közvilágítás), a közösségi bérlakás rendszerbe 16 lakást sikerült bevonni. A minisztérium tárgyalt a városokkal az adóbevétel kompenzációjáról, az osztrákok pedig előzetes regisztrációhoz és negatív teszthez kötötték a beutazást – lett is káosz. Február végén a megyei jogú városok vezetői egyeztetettek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a költségvetési helyzetről – ígéretet kaptak, pénzt egyelőre nem, Szombathely már azzal az 1,4 milliárddal is elégedett lett volna, amelyet a kormánypárti települések kaptak 2020-ban.

A harmadik hullám

Március elején arról számoltunk be, emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma, a Markusovszky kórházban ismét meg kellett nyitni Covid-részlegeket, megint bezártak az üzletek, az óvodák, az iskolák, a konditermek, úgy tűnt, sohasem lesz vége a járványnak. Újabb budapesti kör következett a kormányzati kompenzációról, a miniszteri biztos nem zárta ki a szabadon felhasználható támogatást, de nem is biztatott ez ügyben. Ismét online emlékeztünk meg március 15-ről, Szombathelyen az önkormányzat úgy döntött, a háziorvosokat oltóhelyek létrehozásával segítik, hogy minél többen és minél hamarabb jussanak a vakcinához – az orvosok maguk is kérték a segítséget, mert rengeteg adminisztrációs teherrel járt a rendelőkben végzett oltás.

A segítségnyújtás nem várt fordulatot hozott, a kormányhivatal egy darabig együttműködő volt, majd közleményben tudatta: „az önkormányzat a baloldali pártok oltásellenes kampányának részeként zavart próbál kelteni az oltásokkal kapcsolatban”. A kevésbé „virágelvtársos” részben közölték, oltóhely van bőven, vakcinából nincsen elegendő – elutasították a város és az orvosok kezdeményezését. A város végül nyolcvan önkéntessel segítette az orvosok munkáját. A járvány nem csitult, az országban március végén egyetlen nap alatt 272-en haltak meg koronavírusban, a kórházakban 11 760 beteget kezeltek, 1467-en voltak lélegeztetőgépen, 9 637 új fertőzöttet regisztráltak.

Ezalatt kiderült, hogy egy kutatás szerint Szombathely Magyarország legboldogabb városa, a levéltárban Trianon-kiállítás nyílt (egyelőre csak online), az állami kompenzáció egyre távolabbra került, a kormány a vállalkozásoknál hagyott adót tekintette annak. Április első felében aztán csillapodott a pandémia, április 7-én kinyithattak az üzletek és a szolgáltatók is. A fű növekedésnek indult – amiről tudjuk, színtiszta politika, a kátyúkkal egyetemben.

Támogatásáról biztosította

Bokányi Adrienn tanácsnok, dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője és dr. Nemény András polgármester közösen mutatták be a Szombathely 2030 gazdaság- és városfejlesztési programot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek Budapesten. A megbeszélésen elhangzott, hogy az útfejlesztések határozzák meg a város jövőjét. A kormány e tekintetben teljes támogatásáról biztosította a szombathelyi delegációt, írtuk ekkor bizakodva, hogy akkor lesz szőlő, lágy kenyér, újabb gyorsforgalmi.

Április közepén közösen biztattak oltásra Szombathely rendszerváltás utáni polgármesterei, a Falco kupagyőztes lett, megnyitottak a vendéglátóhelyek teraszai, majd pedig a könyvtárak, mozi, színházak, fürdők. A polgárok oltási igazolványt kaptak (sporteseményekre csak ilyennel lehetett belépni), amiről később kiderült, hogy a kínai és az orosz vakcinák miatt elég korlátozottan lehet csak használni Európában, Ausztriába ekkor kizárólag angol vagy német nyelvű orvosi igazolással léphettek be az oltottak.

Új transzformátorállomás építését jelentette be az E.ON, ezzel biztonságosabbá válik az áramellátás az oladi, a kámoni és a herényi városrészen. Májusban újabb budapesti tárgyaláson arról született döntés, hogy szombathelyi munkacsoport segít az európai források minél hatékonyabb lehívásában.

Az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba, nagytakarítás volt a Fő téren, majd pont került a Jut-e kormányzati kompenzáció Szombathelyre politikai teleregény végére: a város nem részesült abból a 23 milliárdból, amit a kormány osztott szét az elvonások miatti ellentételezésre 32 település között. (Kimaradt Győr, Székesfehérvár és Veszprém is, ám 2020 végén ezek a városok kaptak 1,4 milliárdot.) A várost vezető koalíció és a helyi Fidesz elvitázott még ezen (Mondtuk, hogy nem kapunk – Oké, viszont a vállalkozásoknál maradt az iparűzési adó fele), de ez a helyzeten nem változtatott.

A Savaria Karnevál elmaradt az aktuális szabályok miatt (helyette más programokat terveztek), de kinyitottak a kulturális intézmények. Licitre bocsátotta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a balatonberényi gyermeküdülőt, amelyet az állam 2012-ben vett el a megyétől – a döntés sok indulatot kavart. Bajnok lett a Falco, az ötödik meccsen a Szolnokot verték 53-74-re idegenben, miután hazai pályán mínusz 10-ről álltak fel. Júniusban elindult a Vigyázzunk Együtt Szombathelyre! szemléletformáló program, tisztább és rendezettebb város a cél, olyan akciókat szervezett az önkormányzat, mint a közösségi szemétszedés, a városi nagytakarítás, vagy a Fogadj örökbe egy parkot!

Schäfer fejese

Megemlékeztünk Trianonról, NB I-es maradt az SZKKA, és annyira felbolydult a világ, hogy a 2020-as labdarúgó Eb-t 2021-ben rendezték meg. A magyar keretből Szoboszlai kimaradt, Schäfer viszont ott volt, és fejelt egy emlékezetes gólt a németeknek. A helyszínek közül egyedül a Puskás Arénában rendeztek telt házas meccseket, a többi városban limitálták a nézőszámot. A magyar nézőknek védettségi igazolvány kellett, a külföldieknek elég volt a 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszt.

Megkezdődött a Kőszeg–Szombathely vasútvonal felújítása, a 17 km hosszú szakasz minden megállóhelye és a kőszegi vasútállomás is megújult, a több mint 3,2 milliárd forintos, teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásából megvalósuló beruházást több mint másfél évesre tervezték. Újra lehetett nyári táborokat szervezni, kinyitott a Tófürdő, a HVSE futsalcsapata pedig történelmet írt, a bajnoki döntő negyedik meccsén 4-1 arányban legyőzték a nagy rivális Berettyóújfalut, így első ízben emelhették a magasba a trófeát.

Megrendezték a Bloomsdayt, Szombathelyen járt Márki-Zay Péter (akkor még senki nem sejtette, hogy miniszterelnök-jelölt lesz), felújították a Saághy István utcai gyalogoshidat, és beszámoltunk arról is, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor karácsonyi ajándékként megkaphatja a város a fedett jégcsarnokot – az építkezés 2021 júniusában három és fél éve tartott.

Hosszú szünet után ismét közgyűlést tartottak Szombathelyen: a képviselők a napirendi pontok megtárgyalása mellett az elmúlt hónapok történéseit is megvitatták. A slágertémák: a fű (a klasszikus, nem pedig a hanyatló németek által legalizált), Savaria Szálló (ami még mindig a NER-hez tartozó üzletember birtokában van), a helyi közösségi közlekedésre kiírt pályázat, amin a Volánbusz Zrt. anyaga több szempontból – például költséghatékonyság –  sem felelt meg a kiírásnak, viszont jelentkezett egy piaci szereplő, a Blaguss, méghozzá kedvező ajánlattal és vadonatúj Mercedes buszokkal. A félév azzal a hírrel zárult, hogy három év után távozott a Falco vezetőedzői posztjáról Gasper Okorn.

Fotó: Nagy Jácint