Történelemhamisítás a kormány sikerpropagandája a Covid elleni védekezésről
A kormány a Covid-járvány magyarországi megjelenésének ötödik évfordulójára egy ünnepélyes hangvételű, „Így győztük le a Covid-járványt” című kisfilmmel állt elő, amelyet Orbán Viktor YouTube-csatornáján tettek közzé.
Az alkotás a heroikus küzdelmet állítja a középpontba, miközben látványosan elhallgatja azokat a tényeket, amelyek a járvány elleni védekezés valódi mérlegét mutatják.
A kormányzati narratíva és a valóság közti szakadék
A kisfilmben Orbán Viktor és más megszólalók harcosok klubjaként írják le a járvány elleni védekezést, és a „totális védekezés” eredményeit hangsúlyozzák. Szlávik János virológus, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Müller Cecília és Merkely Béla emlékezései szintén a rendkívüli erőfeszítésekre helyezik a hangsúlyt. A kormány kommunikációjában azonban fájóan hiányoznak azok az adatok és tények, amelyek alapján Magyarország a világ egyik legrosszabbul teljesítő országává vált a járvány elleni védekezés során.
A számok, amelyeket nem mutattak meg
A WHO adatai szerint Magyarország a harmadik legrosszabb halálozási arányt mutatta a Covid-járvány éveiben. 2020 és 2023 között 43 297 ember halt meg Magyarországon a koronavírus következtében – ez az adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többlethalálozási számaival is összhangban van. A 2020 előtti tíz év éves átlagos halálozási adatát (129 284 fő) figyelembe véve 2020 és 2023 között 44 109 fős többlethalálozás volt tapasztalható. Ezen évek halálozási statisztikáit nem magyarázza sem természeti katasztrófa, sem más külső tényező – egyedül a járvány és annak következményei.
Ezek az adatok egyértelműen cáfolják a kormány kisfilmjének üzenetét, miszerint a magyar védekezés kiemelkedően sikeres lett volna. A valóságban Magyarország járványkezelése nemzetközi összehasonlításban kudarcnak számít.
A járványkezelés problémái
- Tájékoztatási kudarcok: az átlátható és egyértelmű kommunikáció hiánya megnehezítette a lakosság megfelelő tájékoztatását és a bizalom fenntartását.
- Vakcina- és lélegeztetőgép-beszerzések visszásságai: a lélegeztetőgépek beszerzésére elköltött 300 milliárd forint és az ebből származó kihasználatlan kapacitás a közpénzek hatékony felhasználásának hiányát mutatja.
- Egészségügyi rendszer hiányosságai: az alulfinanszírozott és leterhelt egészségügyi rendszer nem volt felkészülve egy ilyen mértékű krízisre. Ez a magas halálozási arányokban is megmutatkozott.
Történelemhamisítás vagy tanulságkeresés?
A „győzelem” narratívája nemcsak félrevezető, hanem veszélyes is. "Ahogyan nézem megindult a történelem hamisítás COVID-19 ügyben is", posztolta Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző rámutatva „amennyiben nem vagyunk hajlandóak szembenézni a kudarcaink okával, akkor ezeket újra és újra el fogjuk követni.”
A védekezés hatékonyságáról Magyar Péter és a Tiszta Párt szakértője, Kulja András orvos is készített egy filmet, az ő következtetésük az, hogy Orbán Viktor és csapata rengeteg hibával, a lélegeztetőgépekkel mutyizva, a kórházakat, orvosokat magukra hagyva, rosszul kommunikálva "kezelték" a válságot, és ennek következménye, hogy közel 50.000 magyar hunyt el a betegségben, vagy szenved azóta is a szövődményeitől.
Borítókép: Facebook/Orbán Viktor
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.