A hivatalok hallgatnak: így küzd a vidéki sajtó az információért
Három és fél éven át várt a helyi önkormányzattól kikért adatra Győrffy Árpád, a veszprémi Napló egykori munkatársa. A közelmúltig balatontipp.hu címen, most a saját nevén helyi híroldalt működtető újságíró egy védett épület eladása és bontása kapcsán érdeklődött a balatonfüredi önkormányzatnál. Mivel az adatkérésre többször is megtagadta a választ az illetékes önkormányzat, Győrffy akkor, 2019-ben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult.
Az újságíró sérelmezte, hogy „a NAIH hiába magyarázta el több alkalommal is, hogy mi a törvényes teendő, a polgármester tett az egészre.” A hatóság – Győrffy elmondása szerint – „félévente, évente írt valamit, a füredi önkormányzat végül a NAIH több megkeresése és két jelentéskiadással való ijesztgetése után adta ki a kért dokumentumok lényegében csonkítatlan másolatát (az aláírásokat kitakarták, a neveket nem)”.
Nem példátlan
A sikeres végkifejlet ugyanakkor nem jellemző az adatkérések többségénél. A Szabad Európa nemrég indított, Szabad oldal rovatának partnerszerkesztőségei (nyugat.hu, debreciner.hu, kecsup.hu, Szabad Pécs) is folyamatosan küzdenek az információhiánnyal - a teljes anyag a Szabad Európa honlapján olvasható.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.