KSH: 504 100 forint volt a bruttó átlagkereset szeptemberben
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 335 200 forintot ért el, szintén 17,8 százalékkal nőtt egy év alatt.
A reálkereset 1,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző évhez mért, 20,1 százalékos növekedése mellett.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 480 900 forintra becsülhető, ez 18,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A bruttó kereset mediánértéke 409 200 forintot ért el, 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 284 900 forint volt, 19,2 százalékkal felülmúlta a tavaly szeptemberit.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó és nettó átlagkereset 17,1 százalékkal 513 200, illetve 341 300 forintra nőtt, a 415 300 forint bruttó medián kereset 17,3 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél.
A vállalkozásoknál 16,8 százalékos éves emelkedéssel 512 100 forint volt a bruttó és 340 600 a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül, a költségvetési szektorban 17,3 százalékos volt a növekedés és 513 500 forint volt a bruttó és 341 500 forint a nettó átlagkereset.
Január-szeptemberen a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki.
A reálkereset 5,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző évihez mért, 11,8 százalékos növekedésével számolva.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb, 839 600 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 315 700 forint. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.