KSH: a lakáspiaci forgalom 36 százalékkal nőtt az első negyedévben éves összevetésben
A Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2024. I. negyedév című elemzés szerint míg a tavalyi forgalom a fővárosban 27 százalékkal maradt el az előző évitől, idén az első három hónapban itt már 57 százalékos bővülést mértek.
Hozzátették, hogy 2023-ban a nem panel társasházi lakások forgalma 26 százalékkal csökkent, a családi házak és a panellakások eladásának visszaesése egyaránt 20 százalékos volt. Idén az év elején azonban a társasházi lakások piaca több mint másfélszeresére bővült (panel és nem panel együtt), miközben a családi házaké 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Közölték, a teljes lakáspiac 2023-as árszintje 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a használt lakások éves szinten 5,1, az újak 16,3 százalékkal emelkedtek.
A 2023. évi lassúbb ütemű áremelkedés után 2024 első negyedévében az előző negyedévhez képest 5,3 százalékra gyorsult a használt lakások drágulása, az új lakások pedig 4,6 százalékkal kerültek többe, mint egy negyedévvel korábban.
Tavaly csaknem 5800, 2024 első negyedévében pedig mintegy 800 eladott új lakás adata érkezett be eddig, ezek alapján a KSH megállapította, hogy az országos átlagár a tavalyi 62 millióról 65,8 millió forintra emelkedett idén év elejére. A négyzetméterár 2023 átlagában még 1 millió forint alatt maradt, 2024 január-márciusában pedig megközelítette az 1,2 millió forintot.
Budapesten egy új lakás négyzetméterára 2023-ban megközelítette az 1,3 millió forintot, 2024 I. negyedévében viszont már 1,5 millió forint közelébe emelkedett, a vármegyeszékhelyeknél ez az érték a 2023. évi 737 ezerről 832 ezer forintra nőtt.
Idén az első negyedévben egy használt lakás átlagos ára 31,4 millió forint volt, 2,2 millió forinttal több, mint tavaly. A négyzetméterár éves összevetésben 84 ezer forinttal, 521 ezer forintra nőtt 2024 első három hónapjában.
A KSH idei első negyedéves elemzése mellett az Eurostat friss adatait is vizsgálta az OTP Ingatlanpont, amely csütörtökön az MTI-nek eljuttatott közleményében jelezte, ismét emelkedő pályára állt az uniós lakásárindex, a magyar lakáspiac pedig az erősebben drágulók közé tartozik.
Az Eurostat szerint a drágulási versenyt Lengyelország vezette 18 százalékkal, ezt követte Bulgária és Litvánia 16, illetve 9,9 százalékkal. Idén az év első negyedévében a lakásár emelkedés magyarországi üteme egy év alatt 9,1 százalékos volt, ami Horvátországgal holtversenyben a negyedik legmagasabb érték az EU-ban.
Ez utóbbi hazai adattal összhangban Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztetett, hogy a KSH számítása szerint márciusban az éves infláció 3,6 százalék volt, ezáltal mostanra a reáldrágulás is visszatérhetett a hazai lakáspiacra.
Az Eurostat közölte, 2024 első negyedében az új otthonok ára Magyarországon átlagosan 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az átlagos uniós drágulás 6,4 százalék volt. A használt otthonok hazai forgalmában pedig 8,2 százalékos drágulást jelzett az árindex, ami szintén magasabb az uniós átlagértéknél - ismertette az OTP Ingatlanpont.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.