Orbán főtanácsadója: Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben
"Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé”, mondta a Mandiner Stratégiai részleg című műsorában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, főideológusa, a honvédek tisztiképzéséért is felelős Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.
A műsorban 15.53-tól az erről szóló rész:
"Ha Ukrajna nem védekezett volna, akkor még többet veszített volna, konkrétan az ország függetlenségét és szuverenitását. Bizony, azt a szuverenitást, amire a magyar kormány mostanában oly kényes... bár igaz, hogy Oroszországgal szemben pont nem", kommentálta Orbán Balázs más országban bizonyosan hazaárulással felérő nyilatkozatát Rácz András Oroszország és a posztszovjet térség szakértője, aki így vezette le, hogy mi lett volna az ukrán behódolás következménye, és mi várna a magyarokra hasonló esetben:
"Mára már pontosan tudjuk: az kezdeti orosz cél is Ukrajna teljes alávetése volt, új kormány hatalomba juttatásával, az ország haderejének leszerelésével, az ország kül- és belpolitikai mozgásterének jelentős korlátozásával és a Krímen túl legalább két megyényi terület (Donyeck, Luhanszk) végleges elcsatolásával. Az új elnök a 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics, a miniszterelnök Putyin lányának keresztapja, Viktor Medvedcsuk, az elnöki adminisztráció vezetője pedig valószínűleg a kárpátaljai politikus-oligarcha, Viktor Baloha lett volna, aki már töltötte be ezt a pozíciót. Az ország területe legalább a Dnyeperig megszállás alá került volna, a déli részeken pedig egészen a moldáv határig, tehát elvágták volna Ukrajnát nemcsak az Azovi- , de a Fekete-tengertől is. Kijevbe szintén orosz megszálló erők kerültek volna, hivatalosan az új kormány és Moszkva által aláírt, kétoldalú katonai megállapodás keretében. Ez a független ukrán államiság végét jelentette volna.
Szóval Ukrajna azzal, hogy ellenáll, az ország önálló államként való létezését védi. Igen, sajnos rengeteg ukrán ember élete árán, akik között akadnak bőven ukrajnai oroszok, lengyelek, tatárok, azeriek, örmények és magyarok is. Negyvennél több kárpátaljai magyar adta mostanáig az életét Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért.
Az, ahogyan Oroszország a megszállt területeken viselkedik, pontosan mutatja, hogy ha Ukrajna nem áll ellen, hanem leteszi a fegyvert, egyáltalán nem mentette volna meg az ukrán népet a szenvedéstől. Persze, infrastrukturális kár nyilván kevesebb lett volna, ha nincs harc... de ha nincs ellenállás, akkor az orosz vezetés akadálytalanul, az ország területének legalább felén a katonai megszállás erejével hajthatná végre a független Ukrajna és az ukrán nép megsemmisítésére irányuló politikáját. Számtalanszor hallottuk Putyintól is, és más orosz döntéshozóktól is, hogy megkérdőjelezik az ukrán nép és az ukrán állam létezését is. A megszállt területeken szisztematikusan kirabolják nemcsak a múzeumokat, de mindenfajta közintézményt is, és ezrével viszik erővel Oroszországba a gyerekeket.
A harc nélküli behódolás orbán balázsi politikája, "ha minket megkérdeztek volna", ennek a rettenetnek nyitott volna utat egész Ukrajna területén. Nemcsak a most megszállás alatt lévő, kb. 18-20%-on, hanem az egész országban.
Külön pikáns Orbán Balázs nyilatkozatában, hogy teljesen figyelmen kívűl hagyja azt, hogy Magyarország a NATO-tagja. Ergo, nem egyedül kellett volna harcolnunk a hazánkért, hanem mögöttünk állna az emberi történelem legerősebb katonai szövetsége. Mégis, Orbán Balázs szerint "Magyarország nem védekezett volna".
Ez főleg azért szórakoztató elem, hogy Orbán Balázs felügyeli a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is, ahol ugye a honvédtiszti képzés is folyik. Elképzelem Orbán Balázs 2025-ös évnyitó beszédét a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon, vagy éppen a tisztavatást, ahol majd a fentiek jegyében arra buzdítja az új honvédtiszteket, hogy a hazát nem szabad megvédeni külső támadás ellen, mert a harc bizony pusztítással jár, és azt el kell kerülni...
Szóval, erős a gyanúm, hogy ez a nyilatkozat bizony kordokumentum. Sokat fogjuk még idézni, bőven a NER után is, amikor majd részleteiben is kiderül, hogy a kormányzat hogyan nem védte meg Magyarország szuverenitását az oroszokkal szemben", írta közösségimédia oldalán Rácz András.
Török Gábor, szombathelyi származású politológus is megrökönyödött Orbán Balázs szavain.
"Brüsszelt elfoglalnánk, de itt nem védekeznénk… Nekem ez tűnik eddig az év legnagyobb politikusi hibájának (akkor is, ha amúgy nem hiba ezt gondolni, de politikusként ezt mondani bizony elég magas labda):", mutatott rá Török Gábor.
Fotó: Facebook/Orbán Balázs
.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.