Sosem volt még ilyen drága a bevásárlás
Két nappal ezelőtt Nagy Márton meghallgatáson vett részt az országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. A nemzetgazdasági miniszter itt arról beszélt a hvg tudósítása szerint, hogy az inflációban már „nincs semmi látnivaló” – a friss mutatót félórával az első meghallgatása előtt adta ki a KSH, e szerint 3,7 százalékos az átlagos áremelkedés, amely valóban az MNB 2-4 százalék közti toleranciasávjában van.
Más érzékel a lakosság, ha ellátogat bármelyik multi élelmiszerlánc üzletébe, és ennek az érzékelésnek az igazát adta vissz a Privátbankár nagybevásárlása, amit a portál 18 éve minden hónapban elvégez.
Főbb megállapítások a lap elemző cikkéből:
- Az élelmiszerárak inflációja decemberben újra két számjegyű, 10% fölötti értéket mutatott, ami utoljára 2023 augusztusában volt tapasztalható.
- A családi nagybevásárlásért átlagosan 37 180 forintot kellett fizetni, ami történelmi csúcs a 18 éves Árkosár-felmérések történetében.
Legjelentősebb áremelkedések az elmúlt hónapokban:
- Narancslé: 124%-os drágulás, több mint duplájába kerül, mint egy éve.
- Liszt: 70%-os áremelkedés.
- Tojás: 55%-os áremelkedés.
- Alma: Egy hónap alatt 36%-kal drágult.
- Tejföl: Több mint 30%-os növekedés novemberhez képest.
- Szezonális termékek: A szaloncukor ára szintén jelentősen emelkedett, 1999-5663 forint között mozog, szemben a tavalyi 1299-2199 forintos árszinttel.
Áresések néhány termék esetében:
- Pezsgő: Akcióknak köszönhetően 18%-kal olcsóbb.
- Margarint: 16,5%-os árcsökkenés.
- Száraztészta: 15,5%-kal olcsóbb lett.
- Gyümölcsjoghurt: 23,7%-kal olcsóbb éves szinten.
- UHT tej: 13,3%-os csökkenés éves szinten.
Hipermarketek áremelései:
- Az Interspar, Tesco, és Auchan egyaránt 9,7%-10,8%-kal növelte árait éves szinten.
- Az áruházak közötti árkülönbség minimális, a legolcsóbb és legdrágább között alig 2500 forintnyi eltérés volt.
Gazdasági és fogyasztási hatások:
- A karácsonyi bevásárlás várhatóan 10,3%-kal kerül többe, mint tavaly.
- Az emelkedő árak visszafoghatják a kiskereskedelmi forgalmat, amely alapvetően a gazdasági növekedés motorja lenne.
Fotó: illusztráció/Pexels
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.