Esővízgyűjtés, szikkasztás: praktikák kerttulajdonosoknak a klímaváltozás elleni harchoz

Hogyan segíthet ebben egy város, és mit tehetnek a kertes házak tulajdonosai?

Nos, közös felelősség a csapadékvíz helyben tartása. A legtöbb város már felismerte, hogy a csapadékvíz nem probléma, hanem erőforrás. A hagyományos csatornarendszerek helyett zöld megoldásokkal kell a vizet helyben tartani.

Ha nagyban gondolkodunk, akkor a záportározók és szikkasztóárkok kialakítása sokat segíthet: ezek az esővizet befogják, majd lassan visszajuttatják a talajba vagy természetes vízfolyásokba. Kevésbé a realitásoktól elrugaszkodott gondolat a vízáteresztő burkolatok alkalmazása. A beton és aszfalt helyett olyan burkolatok használata, amelyek engedik a vizet beszivárogni a talajba, csökkentve az elöntések kockázatát. 

Több zöld, kevesebb beton

A zöldtetőkre és a kék-zöld infrastruktúra fejlesztésére szerencsére már Szombathelyen is van példa, a Just Nature program keretében ilyen zöldfal vagy éppen sövénylabirintus létesült a Dési iskolában. A növényekkel borított tetők és falak nemcsak a csapadékot tartják meg, hanem hűtik is a környezetet. Milánóban például a Bosco Verticale (függőleges erdő) épületegyüttes két toronyból áll, az egyik 80, a másik 112 méter magas. Az erkélyek és teraszok 480 nagy és közepes fának, 300 kis fának, 11 ezer évelő és takarónövénynek és 5 ezer cserjének adnak otthont. Ez egy 20 ezer négyzetméteres erdőnek és aljnövényzetnek felel meg.

A milánói Bosco Verticale egy tavaly decemberi képen - itt a fák, cserjék nagyrésze éppen téli álmát aludta

Divatos lett manapság a süllyesztett esőkertrendszerek telepítése közterületeken: a laza talajú ágyásokba ültetett növények felfogják a vizet, párologtatják azt, és segítenek a hőmérséklet szabályozásában. Ide olyan növényeket érdemes telepíteni, amelyek bírják az egyszeri sok csapadékot, száraz időszakban azonban locsolásra szorulnak. Hasonlót alakítottak ki decemberben az Éhen Gyula téren, ahol 700 évelő növényt és 3000 hagymás növényt ültettek el, melyek mind a változó vízviszonyokhoz alkalmazkodó, gondosan válogatott fajok.

Az Éhen Gyula téren ősz végén kialakított süllyesztett szikkasztóban most kezdenek éledezni a növények Fotó: Nagy Jácint

Ugyancsak klímabarát kezdeményezés a Just Nature programban az új, Százhold Parkban átadott Miyawaki-erdő is.

A Miyawaki-erdő a Százhold Park avatásakor Fotó: Nagy Jácint

A speciális városi erdők ötletgazdája Akira Miyawaki botanikus és ökológus. Módszere lényege és előnye, hogy városi környezetben az átlagosnál rövidebb idő alatt és hatékonyabban lehet kis erdőfoltokat létrehozni, amelyek évtizedek helyett már pár év alatt erdőszerű formát mutatnak. Egy Miyawaki-erdő alig pár tíz négyzetméteres területére minél több őshonos fát és cserjét ültetnek, általában négyzetméterenként három csemetét. Ez első olvasásra túl sűrűnek tűnhet, de pont ez a módszer lényege: a napfény felé törekvő ifjoncok ugyanis élénk versengésbe kezdenek a fényért, és így az átlagosnál jóval gyorsabb ütemben kezdenek el nőni, évente akár egy méterrel is nagyobbak lesznek. 

Tippek otthonra 

A városlakóknak, kertesház-tulajdonosoknak nem kell hatalmas beruházásokban gondolkodniuk, néhány egyszerű lépéssel minden háztartás hozzájárulhat a fenntartható vízgazdálkodáshoz.

A háztetőre hulló esővizet könnyen összegyűjthetjük, és később locsolásra, takarításra vagy egyéb háztartási célokra használhatjuk, a lényeg, hogy a csapadékvíz maradjon a telken belül, ott szivárogjon a talajba, vagy gyűjtsük össze edénybe, hordóba, tartályba, ciszternába, leásott tárolóba – fontos, hogy takarjuk le, ezzel megakadályozzuk a szúnyoglárvák elszaporodását. Ha van helyünk, egy kisebb kerti tó vagy vizes élőhely is létrehozható, amely párologtatással hűti a környezetet, miközben élőhelyet biztosít az állatvilágnak.

Öntözzünk ritkábban és egyszerre több vízzel, vagy csepegtetve, ha lehet hajnalban vagy este – így lesz a legkevesebb a párolgási veszteségünk. Fontos, hogy a talajvíz a legjobb tároló közeg, a fák is innen veszik fel a nedvességet, ezért kell a telken belül tartani a csapadékot, nem hagyni elfolyni a csatornába. A kerti zöldfelületek növelésével, faültetéssel sokat tehetünk azért, hogy mikroklímánkat alakítsuk. A fák árnyékolnak, csökkentik a hőmérsékletet, és párologtatnak. Ha lehetőség van rá, mind az utcákon, mind a kertekben érdemes fásítani. A burkolt felületek csökkentése nemcsak önkormányzati opció a klímavédelemre, de egyéni is. Ha lehet, kerti utakhoz vízáteresztő burkolatokat (például kavicsot, füvesített rácsburkolatot) használjunk beton helyett.

Esőbombák esetén a legjobb szándékunk ellenére sem tarthatjuk mindig a telkünkön az összes vizet, ilyenkor lényeges, hogy a hirtelen leesett mennyiség ne okozzon villámárvizeket, ezért a közterületi árkokat, kifolyókat tisztán kell tartanunk – egy jogszabálymódosítás következményeként ebben már nemcsak önkormányzatra, de az ingatlantulajdonosokra is hárul feladat.